Videoton vs. DVTK - Álomszerű feles eredmény után a másodikban fordítás

Miskolc - A DVTK pont nélkül maradt, az októbert is a szokásos havi egy győzelemmel zárta.A labdarúgó NB I 14. fordulójában a Diósgyőri VTK együttese a bajnoki címvédő Videoton FC vendége volt szombaton este. Nem váltott ki óriási érdeklődést szurkolói oldalról a két csapat összecsapása, 10 perccel a kezdés előtt a stadion melletti sírkertben többen voltak, mint a lelátókon. A pár száz fős nézettség a kezdés után ezer fölé kúszott, miközben a hőmérő higanyszála meg lefelé. A két csapat összeállítása közül a Diósgyőré volt a meglepőbb, no nem az, hogy a védelem közepére bekerült Kovács G., hogy az eltiltott Tamás M.-et helyettesítse, vagy az, hogy a hátsó alakzat két szélén saját nevelésű fiatalok várták a nagy kihívást. Az igazán érdekes az volt, hogy lehetett találgatni, hogy a középpályán és elől ki hová kerül. A piros-fehérek 4-2-3-1-ben álltak fel, így adta magát, hogy Egerszegi és Kitl lesz a két védekező középpályás, előbbi James kárára került a csapatba, valószínűleg azért, hogy három légiósnál ne legyen több a csapatban, az ezért járó 3 millió forintot szem előtt tartva ugyanis Grumic – aki heteken át nélkülözött volt – ezúttal a kezdőben kapott helyet csatárként. Emiatt Novothny mögötte játszott, és Komant szokatlan szerepkörben, baloldali középpályásként azonosíthattuk be.

Az első félidő

Az első félidő nem hozott nagy meglepetést játékban, hiszen ahogy arra számítani lehetett, a Videoton nyomott rendesen. Voltak olyan időszakok az első játékrészben, amikor csak másodpercekig tudták birtokolni a labdát a vendégek. A fehér mezesek viszont jól védekeztek, stabilnak tűntek, igazán nagy galibát nem okoztak nekik a fehérváriak, talán csak Oliveira volt ez alól kivétel, aki nagyon jól, nagy kedvvel futballozott a jobb oldalon, és

(f)elfutásainál Nemesnek kellett kapaszkodnia rendesen. Ahogy a lelátón a két tábor között (szépen szapulgatták egymást az ultrák, nyoma sincs ma már a 15 évvel ezelőtti barátságnak, aminek az urbánus legenda szerint 5 évvel ezelőtt, egy diósgyőri összecsapás előtt „eltévedt” busz és utasainak rossz helyzetfelismerése vetett véget), úgy a pályán sem volt barátkozás, volt jó néhány udvariatlan megmozdulás. A mozdulásoknál maradva: előrefeléből kevés volt a vendégek részéről, a védekező állásból a DVTK-nak csak a félidő hajrájában sikerült ki­jönnie. Az első helyzetük még kimaradt a piros-fe­héreknek, Grumic fejese célt tévesztett, de a másodikra már bement neki, vagyis a helyszínen lévő 150 fős diósgyőri szurkolótábor és a stáb nagy örömére minden álomszerűen alakult az első félidőben.

Fordulás után

A második félidőre Oliveira nélkül jött ki a Videoton, ez akkor érthetetlennek tűnt, és csak a meccs utáni sajtótájékoztatón derült ki, hogy kisebb sérülése miatt nem tudta vállalni a légiós a folytatást. Viszont a cseréje bejött, Sejben az első labdaérintéséből gólt szerzett, amikor alig egy perc telt el a második játékrészből. Ismét meccsnull volt az állás, és az következett, amit az első félidőben is láthattunk. A Videoton nyomott keményen, a paprika show után is, amelyet ha pirossal nem is, de a három perc alatt kiosztott hat sárgával szépen megszínesített Vad II játékvezető, miközben kb. 4 percen keresztül állt a játék egy vendég fault és az ezért járó szabadrúgás elvégzése között. A férfias küzdelemben a hazai együttesnek sikerült begyömöszölnie a vezető találatot, amikor a rendes játékidőből még 20 perc volt hátra. Csakhogy a folytatásban a DVTK nem tudott igazán dominálni, partiban lenni az egyenlítő találat megszerzése érdekében presszingelni, és két ígéretes lövésük is csak akkor volt, amikor a Videoton a 80. percben tudatosan visszaállt, hogy kontrákból próbáljon meg veszélyes lenni.

Támadójátékból ezen az estén is keveset láthattunk a DVTK-tól, persze nem szabad elfelejteni, hogy a Videoton jobb erőkből áll, bár a tabellát elnézve már csak három csapat nem. A piros-fehéreket ennél a hármasnál az tartja magasabban, hogy ezek a csapatok rendre rossz eredményeket érnek el. Mivel az álomszerű első félidő kevés volt, a másodikban a Videoton ezúttal is fordított (mint kettejük legutóbbi bajnokiján, Diósgyőrben), nem jött össze a bravúr, a DVTK a szokásos havi 1 bajnoki győzelemmel zárta az októbert. És ha ezt tartani akarja az év végéig, akkor most nagyobb kihívás elé néz, hiszen az előző havi négytől eltérően novemberben csak két fordulót rendeznek.

- Berecz Csaba -

Jegyzőkönyv:

Videoton FC – Diósgyőri VTK 2-1 (0-1)

Székesfehérvár, 1400 néző. V.: Vad II. (Albert, Bozó).

Videoton FC: Danilovic (6) – Nego (6), Juhász (6), Lang (6), Szolnoki (5) – Oliveira (7), Pátkai (5), Pölöskei (5), Kovács I. (5) – Suljic (5), Feczesin (5). Vezetőedző: Horváth Ferenc.

Diósgyőri VTK: Rados (6) – Eperjesi (6), Lipták (6), Kovács G. (5), Nemes (5) – Egerszegi (5), Kitl (5) – Okuka (5), Novothny (5), Koman (4) – Grumic (6). Vezetőedző: Bekő Balázs.

Csere: Oliveira helyett Sejben (6) a 46., Pölöskei helyett Trebotic (-) a 73., Eperjesi helyett Barczi (-) a 75., Novothny helyett Bognár (-) a 75., Koman helyett Bacsa (-) a 85., Feczesin helyett Simon Á. (-) a 85. percben.

Sárga lap: Juhász a 45., Lipták a 48., Egerszegi a 48., Nego a 49., Okuka a 49., Kovács I. az 50, Suljic az 51., Eperjesi a 65. percben.

Gólszerző: Grumic (0-1) a 44., Sejben (1-1) a 47., Nego (2-1) a 70. percben.

Horváth Ferenc: – Nem volt egyszerű találkozó, kollégám igazi catenaccióval készült ellenük, amit nehéz volt feltörni. Az első félidőben a feltöréshez nem volt meg az erőnk, a hétközi szombathelyi kupameccs, az ottani mély talaj sokat kivett belőlünk. Amit csináltunk, az első félidőben is jó volt, csak lényegesebben lassabb, mint a második játékrészben. A térfélcsere után átestünk a holtponton, és gólokat szerezve megnyertük a mérkőzést. Külön öröm, hogy 18 éves, saját nevelésű játékosunk első labdaérintéséből a kapuba talált, ez büszkeség a Videotonnak. Megérdemeltük a győzelmet, megtettünk érte mindent.

Bekő Balázs: – Játszottunk egy jó meccset. Jól játszottunk, csak gratulálni tudok a csapatomnak. Kicsit szerencsétlenek voltunk, mert nem érdemeltünk vereséget. Keserű a szám íze, mert nem tudtunk pontot szerezni. A Videoton azzal nyert, hogy kihasználták az adódó lehetőségeiket. Ami engem bosszant, hogy a második félidőre úgy jöttünk ki, hogy minden egyes perc közelebb visz a célhoz, ha fegyelmezetten, stabilan játszunk. Erre a nem is tudom hanyadik másodpercben egy ilyen gólt tudtunk kapni, ami felborított mindent. Kicsit idegesebbek, feszültebbek lettünk, talán ennek lett a következménye a második bekapott gól.