DVTK vs. FTC - Közel 33 év után újra feledhetetlen emlék

Miskolc - A DVTK több mint három évtized után tudott nyerni hazai bajnokit az FTC ellen, az élvonalban.

A labdarúgó NB I 10. fordulójában már megint arra készült a Diósgyőr, hogy megszerezze az egyik legnépszerűbb, és legsikeresebb csapat skalpját, a Ferencvárosét. Olyasmit szerettek volna elérni a piros-fehérek, amellyel több évtizeden át hasztalan próbálkoztak: hazai bajnokin legyőzni a zöld-fehéreket. A Ferencváros elleni siker a DVTK szimpatizánsok körében általában a ,,feledhetetlen” győzelmek kategóriájába tartozik, de arra, hogy mikor volt itthon ilyen, és azon mi történt, bizonyára már csak kevesen emlékeznek, emlékezhetnek, mert legutóbb közel 33 éve volt ilyen: 1981. december 2-án. Akkor a hótól megtisztított pályán Görgeinek az 54. percben esett szabadrúgásgóljával, és Gironnak, a 70. minutában lőtt 11-esével nyert a Diósgyőr, az akkori sajtó tudósítások szerint 4000 néző előtt.

Szurkolóból a most szombati összecsapáson ezúttal jóval több volt, nem csak a 33 évvel ezelőttinél jobb időjárás miatt, hanem azért is, mert jól megy manapság a DVTK-nak, ilyen jó évad kezdete a történelme folyamán még nem volt, és mert a hazai szimpatizánsok nagyon nagyon ki voltak éhezve egy Fradi elleni sikerre. Tulajdonképpen majdnem minden adott volt ahhoz, hogy a két csapat egy jó meccset, egy rangadót játsszon egymással, igazából csak egyvalami hiányzott: a vendégtáborból vagy 1000 ember. Ahhoz, hogy telt ház legyen, és ahhoz, hogy minta meccsé lehessen minősíteni ezt a bajnokit. A ferencvárosi drukkerek tüntető távolmaradása azért arra jó, hogy jelezze: nincs minden rendben a magyar fociban – most éppen beléptetés ügyében, ugyanis a zöld-fehér fanatikusok a csapatuk új stadionjába beépített biometrikus rendszert ellen tüntetnek távolmaradásukkal.

De a hazai oldalt ez aligha foglalkoztatta, nyolc és fél ezer néző várta, hogy mi jön ki ebből a mostani összecsapásból. Felvezetésként, ajándékként több tucat labdát rúgtak ki a nézőtérre többek között a diósgyőri cserejátékosok is, de volt olyan, akinek kétszer sem sikerült ez a mutatvány, és ezzel kapcsolatban legfeljebb az nyújthatott vigaszt a szemtanúk számára, hogy Sivic edző jól döntött, amikor nem a kezdőbe jelölte ezt a játékost... De hangulati elemnek azért ez is jó volt, bár nem nagyon volt itt mit fokozni, mert még el sem kezdődött a meccs és máris mindenki a levegőben úszott – részben a boldogságtól, részben attól, hogy elrugaszkodott a valóság talajától, mert elkezdődött az ,,aki nem ugrál fradista”.

És ez az öröm nem sokkal később még nagyobb lett, amikor megszerezte a vezetést a DVTK. Bejött az edzői húzás: nem tudták még olvasni a vendég védők a hazaiak játékát, hogy kinek mi a posztja, hogy kit, hol keressenek, elvesztek a diósgyőri csatárerdőben. Valószínűleg ekkor még nem voltak tisztában azzal, hogy a Griffiths, Grumic, Takács támadó trió nem jelent egyet a háromcsatáros játékkal, így Grumic – aki tulajdonképpen a középpályán kapott támadó feladatot, – második hullámos gólt szerzett. Dobhártya repesztő hanghatást váltott ki ez a találat a nézőkből, lehet, hogy még a Bükk másik oldalán is felreppentek az őszi napfényben fürdőző madarak a nagy robaj okozta ijedségétől, amelyet nem sokkal később síri csend követett. Bönig parádés cselsorozata közben elnémultak a hazai torkok, a kapufára lőtt labdája után, amikor Gera egyenlített, csak a 100 fős FTC szurkolótábor volt képes arra, hogy hangot préseljen ki magából. Még 10 perc sem telt el a találkozóból és a gólváltás után ismét meccsnullon állt a rangadó, és mivel mindkét csapat próbált focizni, gólokat szerezni, magyar viszonylatban egészen élvezhető kis meccs kerekedett az összecsapásból. Volt helyzet itt is, ott is, és apró hibák is, de a tűz magas fokon égett minkét gárda játékosaiban, de az első félidőben újabb találat már nem született.

Fordulás után

A második játékrész elején az FTC volt a kezdeményezőbb, a fekete mezesek birtokolták többet a labdát, a hazaik pedig gyors akciók felépítésében gondolkodtak. Ez utóbbinak akkor lett eredménye, amikor a friss fuvallat, Gosztonyi beállt, és rögtön az első labdavezetése után olyan ziccerlabdát adott Takácsnak, amiben benne volt a második gól, és ezt a támadó ki is hozta ebből a helyzetből. Nem változott nagyot ezt követően sem a játék képe, a különbség csupán annyi volt, hogy a fővárosiak nem a három, hanem az egy pontért hajtottak. A 64. percben a játékvezető ,,segített” nekik egy picit, amikor Busainak elfelejtett sárgát adni, így maradtak 11 emberrel a vendégek. Volt izgalom, és volt esemény, hevület még a végén is, nem csak a pályán, hanem a kispadoknál is, de az eredményen az FTC nem tudott, a DVTK meg nem nagyon akart változtatni. Így aztán sikerült az amire, sok diósgyőri szurkoló évtizedek óta vár: diósgyőri bajnokin legyőzni a Ferencvárost. És ezt a mérföldköves sikert a maiak közül egyvalaki közel 33 éve is átélte, Veréb György azon a 81-es, decemberi meccsen a gólvonalon állt, most meg a kispadon ült, mint kapusedző. A meccs ült, a végén pedig ő is ünnepelt odabent a pályán. A nagy ünnepi hangulat a DVTK vezetőedzőjét, Sivic Tomislavot is magával ragadta, aki játékosaival együtt köszönte meg a biztatást a szurkolóknak, a drukkerek pedig viszont, ezt a szép, és feledhetetlent élményt.

Jegyzőkönyv:

Diósgyőri VTK – Ferencvárosi TC 2-1 (1-1)

Diósgyőr, 8626 néző. V.: Iványi (Viszokai, Kormányos II.).

Diósgyőri VTK: Antal (7) – Okuka (7), Alves (6), Kádár (7), Husic (6) – Elek (7) – Bognár (6), Grumic (7), Barczi (6) – Takács (7), Griffiths (6). Vezetőedző: Sivic Tomislav.

Ferencvárosi TC: Dibusz (7) – Dilaver (6), Pavlovic (6), Mateos (6), Bönig (7) – Cukic (7), Busai (6) – Somalia (5), Gera (7), Lamah (6) – Böde (5). Vezetőedző: Thomas Doll.

Csere: Barczi helyett Gosztonyi (7) az 59., Busai helyett Lauth (-) a 70., Grumic helyett Bacsa (-) a 75., Lamah helyett Nagy D. (-) a 83., Cukic helyett Nalepa (-) a 85., Bognár helyett Egerszegi (-) a 85. percben.

Sárga lap: Takács a 13., Busai az 50., Cukic az 51., Elek az 54., Bönig a 82., Antal a 90. percben.

Kiállítva: Bosnjak (a kispadról) a 94., Rados (a kispadról) a 94. percben.

Gólszerző: Grumic (1-0) a 6., Gera (1-1) a 9., Takács (2-1) a 60. percben.

Sivic Tomislav: – Ez nagyon jó, nyitott mérkőzés volt, mindkét csapat a 3 pontért ment. Az első félidőben oda, vissza magas iramú játék folyt, amelyben mi jobbak voltunk, egy nagyon nagyon jó csapat ellen. Külön öröm az, hogy úgy néz ki, hogy történelem mestere vagyok, a Feröer-szigeteken 35 év után bajnokcsapatot csináltunk, Kecskeméten 97 év után NB I-es együttest, 34 év után hoztunk Diósgyőrbe egy kupát, és 33 év után pedig megvertük hazai bajnokin a Fradit. Természetesen ezeket nem egyedül értem el, és a mai sikerhez nagy gratuláció jár a fiúknak, mert nagyon komolyan játszottak. Három csatárral mentünk ki, az első gól ebből született, utána kaptunk egy gyors gólt, amikor öt játékosunkat cselezték ki, és erről még beszélünk majd az öltözőben, de utána megetetünk mindent, volt fegyelem, magas iram, és győzelem.

Thomas Doll: – Természetesen nagyon csalódott vagyok, igazából megint sikerült az ellenfél csapatát felépíteni. Azt hittem, hogy ma a következő lépést meg tudjuk tenni, de azt is tudom, hogy néhány játékosnak nagy hiányossága van és ez a csapatteljesítményben visszavet minket. A védekezés területén hiányolom, hogy játékosaim nem minden testrészükkel próbálták menteni a szituációkat. Annyira egyszerű lett volna győzni, a DVTK 4-4-2-t játszott, a középpályán eggyel többen voltunk, egy-egy jó passzal kellett volna többet játszanunk itt, és nem bonyolítani a játékunkat. Sajnos, mostanában két lehetőség közül mindig a rosszat választjuk, nem csak hátul helyezkedésben, hanem elől is. Persze látjuk, hogy a fiúk futnak, akarnak, de az utolsó passzra, akcióra, mintha már nem telne az erőből. 10 meccs után egyenleget vonhatunk, a tabella nem hazudik, a hazafelé tartó úton pedig bosszankodhatunk, hogy csak ennyi jött ki ebből a meccsből, pedig sokkal több volt benne.

Percek, események

6. perc: Takács passzolt Grumichoz, ő középről a jobb oldalon a feladót ugratta ki, aki nem a kapu elé lőtte vissza a labdát, hanem a második hullámban érkező passztársának tette hátra, az érkező Grumic pedig 6 méterről a kapu bal oldalába bombázott, 1-0.

9. perc: Bönig tört be a bal oldalon, a hazai 16-oson belülre, szép cselekkel csapta be a rátámadó védőket, majd takarásból, 12 méterről a bal alsó sarkot célozta meg. Lövése a bal kapát találta el, a léccel szemben érkező Gera pedig két lépésről a hálóba küldte a labdát, 1-1.

60. perc: A frissen beállt Gosztonyi viharzott el a bal szélen, az alapvonalról középre ívelt labdáját középen Griffiths nem érte el fejjel, de a hosszú oldalon érkező Takácsnak jó lett a beadás, aki 6 méterről a kapu jobb oldalába bombázott, 2-1.

94. perc: Verbális csata alakult ki a kispadon ülők között, Rados és Bosnjak volt az, aki felszívta magát, a játékvezető mindkét cserejátékost piros lappal küldte be az öltözőbe.