2013.04.07. 00:44
A professzor szerint a középpályán egy nagy fekete lyuk tátong
Nézzük együtt, kértük dr. Kaptay Györgyöt, a Miskolci Egyetem professzorát, aki megígérte együtt nézzük a vasárnapi DVTK - Videoton bajnokit.
Nézzük együtt, kértük dr. Kaptay Györgyöt, a Miskolci Egyetem professzorát, aki megígérte együtt nézzük a vasárnapi DVTK - Videoton bajnokit.A diósgyőri labdarúgócsapat vasárnapi, Videoton elleni bajnokiján is jelen lesz dr. Kaptay György, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. vezető kutatója, és a Miskolci Egyetem Nanotechnológiai tanszékének vezetője is egyben. A kutató-professzortól elsőként azt kérdeztük, hogy mikor lett a futball, azon belül is a Diósgyőr elkötelezettje.
– Játékosként végigjátszottam minden grundot, szurkolóként pedig a ,,lét határozza meg a tudatom” – kezdte dr. Kaptay György. – Tatabányán születtem, ezért életem első 18 évében Tatabánya meccsekre jártunk édesapámmal. Majd közel 10 éven át Leningrádban tanultam, ahol Zenit meccsekre jártam. Mivel az utóbbi 25 évem nagyrészt Miskolcon telt, logikusan lettem Diósgyőr szurkolóvá, ráadásul az én koromban az embernek már megrögzött rigolyái vannak, így ma már tiszta szívvel énekelem, hogy „Csak a Diósgyőr…”. A régi szerelmek persze nem múlnak el, de szerencsémre manapság ritkán játszik egy ligában e három csapat.
6-5
Arra a kérdésre, hogy egyedül jár-e meccsekre a professzor a következőt válaszolta:
– Sokáig főleg egyedül jártam, de az utóbbi években páros bérletünk van a párommal, sőt, lelátói barátokra is szert tettünk a napos oldal első, második sorainak közepe táján. Búsulni az ember egyedül búsul, de a Diósgyőr góloknak örülni jobb együtt.
[poll id="357"]
Arra a közbevetésre, hogy lesz-e minek örülni vasárnap, diósgyőri oldalon, dr. Kaptay György így folytatta:
– Az előjelek nem túl rózsásak, de egy szurkolónál a remény hal meg utoljára. A csapat vegyes képet nyújt, a középpályánkon egy nagy fekete lyuk tátong. Elek érdemtelenül eltiltva, Takács kényszerű pihenőn, Abdu kés alá, Csirszki kés alól, egyedül a spanyol öregfiúkban bízhatunk, de őket nem azért szeretjük, mert sok labdát szereznek, és sajnos nem tudnak már végigrohanni 90 percet. Ugyanakkor a Videoton szárnyal, a tavaszi 14 góljuk parádés. Sajnos, nem indulhatunk ki abból, hogy ősszel döntetlent értünk el Székesfehérváron, hiszen akkor a Vidi nem támadó, hanem bekkelő felfogásban játszott egy másik edző alatt. Nem irigylem Szentes Lázárt, hiszen vasárnap simán beleszaladhatunk egy ötösbe. Persze ha ettől való félelmünkben 11 emberrel védekezünk, akkor a 0-5 garantált. Ezért minden mindegy alapon támadni kell, hátha 6-5 lesz.
De ki fog itt hat gólt rúgni? – tettük fel a kérdést, a válasz pedig így hangzott:
– Potenciálisan „mindenki”: Rudolf lába a nagy számok törvénye alapján egyszer majd csak elsül, Luque ballal bombázva, Tisza finesszel, Bacsa lelkesen, Seydi gőzmozdonyként nyomhat be egyet-egyet, és akkor még nem szóltunk Kádárról, aki – mint azt a válogatottban láttuk – még bedobásból is életveszélyes. Ennyitől én vasárnap már boldog is lennék, de hogy az ellenfél is örüljön, rúgjanak ők is ötöt, nehogy mi rontsuk le a tavaszi góllövő statisztikájukat.
Nézzük együtt
Sorozatunkban az Észak-Magyarország által felkért személyekkel abban maradtunk, hogy együtt nézzük a DVTK bajnokiját, így nem csak a meccs előtt, hanem utána is elmondják majd véleményüket.
