Év sportolója 2009: Egyből nyert a visszatért „óriás”

– Nagy megtiszteltetés számomra az újságírók elismerése, amelynek szívből örülök – mondta Karakas Hedvig, a Miskolci VSC cselgáncsozója, aki a hölgyek között érdemelte ki az első helyet. – Hová teszem majd a díjat? A szobámban gyűjtöm a trófeáimat és egyéb jutalmaimat, még bőven van hely, de remélem, hogy néhány év múlva már kicsinek bizonyul majd a helység. Tavaly csodálatos évet zártam, öt világversenyen szereztem érmet, kitettem magamért a felnőttek és a juniorok között is. Aztán nincs megállás, az idén már megjártam Dél-Koreát, a hét végén Szófia következik, később jönnek az olimpiai kvalifikációs viadalok. A sport mellett pedig tanulok, első éves vagyok a Debreceni Tanítóképző Főiskolán és már csak négy vizsgát kell sikeresen letennem ahhoz, hogy a félévet kipipáljam.

Elfogadta volna

Deák Bárdos Mihály a tavalyi év elején tért haza és lett ismét a Diósgyőri BC versenyzője. Az óriás a 2009-es esztendőben Európa-bajnoki bronzérmet szerzett kötöttfogásban, a 120 kg-osok között, ezzel tizedik felnőtt világversenyéről tért haza éremmel, és nem mellékesen először szerzett érmet felnőttként a nevelő egyesületének.

– Ha valaki azt mondja egy éve, hogy azokat az eredményeket érem el, amiket aztán végül sikerült, azt előre elfogadtam volna – jelentette ki Deák Bárdos Mihály. – Így utóbb is szépnek tartom, igaz ezekért meg kellett dolgozni. Nagyon jó, hogy megvan a tizedik olyan érmem, amelyeket vb-ken vagy Eb-ken szereztem, és az is nagyon remek, hogy immár diósgyőriként örülhettem ennek. Azt mondom: ezért érdemes volt hazajönni. Köszönöm mindazoknak, akik ebben segítettek, segítenek, és segíteni fognak, remélem valamennyire sikerült a hálámat kifejezni a kontinensbajnoki bronzzal.

A csapatnak is

Rosta István 2008. májusától foglalja el a Mezőkövesdi KC NB I-es férfi kézilabdacsapatának kispadját: a sportember nemcsak edzőként, hanem játékosként is segíti együttesét. Vezetésével az MKC masszív középcsapattá nőtte ki magát az NB I-ben, jelen pillanatban a nyolcadik helyről várják a folytatást a 2009/2010-es idényben és a dél-borsodi alakulat még a Magyar Kupában is áll, a legjobb nyolc közé jutottak.

– Nagyon örülök, és köszönöm, hogy újra dobogóra kerülhettem – hangoztatta Rosta István. – Azt gondolom – és a sport egyik alapigazsága is –, hogy sokkal nehezebb valamit megtartani, vagy javulni, mint amit egyszer már elért az ember, de nyilván ezért dolgozunk. Nagy megtiszteltetés a szavazás eredménye, és nemcsak nekem, hanem a csapatnak is. Az is tény, hogy sokat tettünk érte, hiszen igyekszünk minőségi teljesítménnyel kiszolgálni a mezőkövesdi szurkolók mellett a megye kézilabdát szerető közönségét is. Ezek szerint ezt jól csináljuk, hiszen elismerik a munkánkat, és ezek a visszajelzések is erősítenek minket a továbbiakban.

Ez a díj még hiányzott

A felnőtt csapatoknál – a közönségszavazásban is az élen végzett együttes, – a Speedway Miskolc salakmotorosai lettek az elsők. A zsűritagok voksait valószínűleg annak köszönheti Magyarország egyetlen, a nemzetközi szinten is jegyzett csapata, hogy a világ egyik legjobb (ha nem a legjobb) salakmotoros ligájában, annak harmadik vonalában bajnoki címet szerzett, és jogot szerzett arra, hogy 2010-ben a lengyel I. ligában szerepeljen.

– Kis közösségünk örül minden elismerésnek, amit kap, de ennek különösen – mondta Jacsó Tibor, a Speedway Miskolc elnöke. – Azért különösen, mert ismerjük, évről évre figyelemmel kísérjük ezt a voksolást, és tudjuk, hogy nehéz helyzetben vannak a szavazók, amikor különböző sportágakat kell összehasonlítaniuk. Ezzel együtt is kicsit csalódottak voltunk, amikor két évvel ezelőtt lemaradtunk az első helyről, abban az évben, amikor BEK-et nyertük, de akkor azt mondtuk, hogy addig biztosan nem hagyjuk abba, amíg az Észak díjátadóján nem nyerünk… Ezen túl vagyunk, de abbahagyni ezután sem szeretnénk. Komolyra fordítva: tényleg jó kezdeményezésnek tartjuk ezt a versenyt, játékot, ki minek nevezi. Azért is, mert a közönségszavazatok számából is látszik, hogy az embereket érdekli a sport Miskolcon, a megyében.