Sorskérdés a romakérdés a megyében

Sorskérdés a romakérdés a megyében
Miskolc – Káli Sándor polgármester fogalmazott úgy, hogy „Sorskérdés a romakérdés”. Miskolcon és a megyében. A tanácskozáson mások mellett ott volt a megyei rendőr-főkapitány és a megyei vajda. 

Káli Sándor miskolci polgármester, Koncz Ferenc, a megyei közgyűlés alelnöke, Vereckei Csaba megyei rendőr-főkapitány, Bordás Géza, a megyei cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, Lakatos Attila megyei cigányvajda. Öten annak a tanácskozásnak a résztvevői közül, amit Horváth József, a miskolci cigány kisebbségi önkormányzat elnöke hívott össze.
A miskolci polgármesteri hivatalban szerdán délelőtt lezajlott beszélgetésen részt vehettek a sajtó képviselői, a Miskolc TV a kétórás eszmecserét több kamerával vette fel. A rendezvény meghívója úgy fogalmaz, hogy „a párbeszéd a Miskolcon és a megyében élő cigányok helyzetéről szól”. 

Tudjuk, miről van szó

Mindannyian tudjuk, hogy miről van szó – ezt többen megállapították, ugyancsak többen hozzátették: mi, itt élők tudjuk, de Budapesten már nem feltétlen tudják. Mint ahogy – a tanácskozáson részt vevő cigányok és nem cigányok közül nem egytől – kaptak kritikát „a Rózsadombon élő jogvédők” is, akik szegregációt látnak és kiáltanak, holott a helyzet e megfogalmazásnál, annak valódi tartalmánál sokkal bonyolultabb.

Káli Sándor, miskolci polgármester úgy fogalmazott, hogy „helyzet van”. Helyzet van Miskolcon és a megyében. Mégpedig súlyos helyzet: „sorskérdésünk, hogy a romakérdésben tudunk-e lépni és mit lépünk”. Ezt is mondta: „A többségi társadalomnak is joga van nyugalomra és biztonságra.” Például azokban az avasi házakban, amelyek közül nem egyben „kezelhetetlenné vált a helyzet”. A polgármester hangsúlyozta: a rend híve, és ő az első számú felelőse annak, hogy Miskolcon rend legyen. Ennek megteremtése – ezt többen hangsúlyozták, mondhatni mindenki – nem kizárólag rendvédelmi feladat. „Miközben a helyzet kritikus, többfelé robbanásveszélyes.”

A számok nem nőttek

Koncz Ferenc, a megyei közgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, hogy a megyei helyzet – a megye számos településén élők helyzete – talán még rosszabb, mint sok miskolcié. Úgy látja: nincs más út, mint az oktatás és a munka útja. Vagyis: a munkához juttatás – munkaalkalom teremtése – és a képzés. Ami sok pénzbe kerül. Kijelentette: „Ez az eddiginél sokkal őszintébb állami szerepvállalást igényel, miközben úgy tűnik, hogy Magyarországon vannak erők, amelyeknek nem áll érdekükben, hogy erről a kérdésről akár csak beszéljünk is.”

Vereckei Csaba megyei rendőr-főkapitány és Sütő János, a miskolci rendőrség bűnügyi osztályvezetője, a rendőrkapitány helyettese elmondta: a számok nem mutatják a bűnesetek szaporodását – például tavalyhoz képest –, de tény: durvultak az elkövetés módszerei. Ezt Káli Sándor úgy fogalmazta meg, hogy nőtt a fenyegetettség. Kijelentette: már novemberben érzékelhető kell, hogy legyen Miskolcon ennek a fenyegetettségnek a csökkenése. Hogy mit értett ez alatt, azt a tanácskozás után megkérdeztük tőle, ám azt felelte: „Korai lenne még erről beszélni. Most nem válaszolok.”

A tanácskozáson elhangzottakra visszatérünk.

Szabados Gábor

Kapcsolódó cikkek:

  • Odaadnák lyukóvölgyi földjüket a romáknak
  • Fekete füstfelhő gomolyog a „számozott utcák” felett    
  • Szondi telep, számozott utcák: irány az Avas







  • hirdetés








    hirdet�s