Söndörgetés a széphalmi irodalmi herbáriumban

Fotó: Bujdos Tibor
Fotó: Bujdos Tibor - © Nyíri Péter (középen) tárlatvezetése
Sátoraljaújhely, Széphalom – A Magyar Nyelv Múzeumának különleges kiállítása.


„Söndörgetünk?” „Söndörgessünk!” Ez a hosszúnak nem mondható párbeszéd jelen sorok írója és Nyiri Péter, a széphalmi A Magyar Nyelv Múzeuma igazgatója között hangzott el a Széphalmi irodalmi herbárium kiállítás meglátogatásakor.

Söndörgetés

Söndörgetésre akkor késztetődik az ember, ha bazsalikom közeli állapotba jut. A kifejlett formájában akár hüvelykujjnyi nagyságú, enyhén vastag zöld vagy lila levelek szinte vonzzák a kezet, hogy az egyedfejlődés során egymással szembeni mozgásra kialakult hüvelyk- és mutatóujjat arra késztesse, gyengéd morzsoló, picit körkörös mozgatással megsöndörgesse a bazsalikom levelének mindkét oldalát, majd szintén ezeket az ujjakat az orr közelébe vigye, hogy az illóolajok párája által keltett ingerületeket a szaglóhámokból induló idegpályákon keresztül az agy szaglóközpontjába vezesse és onnan a másodperc észrevehetetlen töredéke alatt két utasítás adódjon ki, egy a mimikai izmoknak, hogy lágy mosolyt varázsoljon a szaglászó arcára, egy másik pedig az endorfint előállító központnak, fröcsköljön egy kis boldogsághormont szanaszét. Mert bazsalikomot szagolni jó.

Akár úgy is, hogy elhelyezkedünk egy bazsalikombokor közelében, és megvárjuk, amíg a meglehetősen laza rostszerkezetű növény leveléből az illóolajok párologni kezdjenek… De mielőtt teljesen belemerülnénk a bazsalikom okozta élvezetek taglalásába, ez csak egy növény a széphalmi herbáriumban, abban a kiállításban, amely arra készteti a látogatót, tegyen egy sétát a múzeum gyönyörű parkjában és legyen játékos résztvevője a természet részeiből is létrejött tárlatnak.

A herbárium

A „Széphalmi irodalmi herbárium” című tárlatban a szokásos múzeumi tárgyak helyett maga az élő természet jelenik meg. Az 5,4 hektáros Emlékkertből körülbelül 2 hektár változott kiállítótérré, ahol maga a természet jelöli ki a bemutatás helyét és az értelmezés keretét. A Kazinczy-birtokon honos és alkalmilag betelepített növények éppannyira bemutatandó tárgyakká válnak, mint a hozzájuk tartozó irodalmi szövegek. A cél a természet és irodalom közti viszony bemutatása, melyről a tárlat mottójául választott Csorba Győző-idézet is szól: „a kertből vers lett s míg a vers él / e kert erősebb lesz a kertnél. 2005-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumban Szilágyi Judit és Vajda Ágnes kurátori munkájának köszönhetően elkészült a Kis magyar irodalmi herbárium a belvárosi Károlyi-palota udvarán. Ezt szabta most Széphalomra a nyelvmúzeum két munkatársa: Nyiri Péter és Nagy Zoltán. Az újragondolt kiállítás az urbánus jelleget természetközelibbé tette, hegyek ölelésébe helyezte, teret és lehetőséget adva a „bolyongásra” – a térben és az irodalom berkeiben.

A növényekhez több mint félszáz táblát helyeztek el, melyeken vers és próza mutatja be az ember és a természet viszonyát. Lapozható szöveggyűjteményekből válogathatnak a látogatók három „csomópontban”: a diófa tövében, a hegyaljai borvidéket idéző szőlőtőkék mellett, valamint a kert központi részén. És hogy a költőknek, íróknak ne csak a gondolataik jelenjenek meg a kiállításban, a leggyakrabban idézettek erdőben, kertben, növények között készült képei is bemutatásra kerülnek.

A kiállítás arculata, a táblák és molinók illusztrációinak különlegessége, hogy a növények képeit a Kazinczy Emlékcsarnokban őrzött, 1600-as datálású gyógynövénykönyvből válogatták a kurátorok. A német nyelvű, gót betűs kötet Török Lajos ajándéka lányának, Török Zsófiának, aki ebből ismerte meg a természet gyógyító erejét.

– Bánhegyi Gábor –

 








hirdetés