Sólyom László: Március 15-ét az egész magyar nemzet ünnepli

Bármely államban él is, március 15-ét az egész magyar nemzet ünnepli, hisz ezt a napot a nemzet szívébe fogadta, magyarsága szimbólumának tartja – erről Sólyom László köztársasági elnök beszélt szerda este a kolozsvári Állami Magyar Operaházban. Az államfő hangsúlyozta: nemzedékek találtak rá újra és újra erre a napra, hogy tiltakozzanak az elnyomás vagy a hamisság ellen. Március 15-e összeforrt a forradalom tiszta, ifjúi lendületével, a tavasszal, a népek tavaszával, a magyar nemzet tavaszával – mondta.

A köztársasági elnök beszédében kiemelte, hogy Románia uniós csatlakozásával 12 millió magyar ismét az európai jog- és értékközösség része lett. Az Európai Unió minden tizedik polgára – nemzetállami szemszögből nézve – valamely kisebbséghez tartozik – fogalmazott. Európai stabilitás nehezen érhető el a kisebbségi jogok teljességének, és közösségi jogként való elismerése nélkül. Demokratikus, tisztázó párbeszédre van szükség az autonómia fogalmáról és jövendő tartalmáról. Sok félreértést és előítéletet kell eloszlatni a többségi társadalomban, és meg kell szerezni az adott állam egyetértését – mondta az államfő.

Március 15-ének két arca és két öröksége van – jelentette ki az államfő. A márciusi ifjak tetteit követte a magyar ifjúság 1956-ban is, amikor tüntetni indult, és amikor itt, Romániában is kifejezte szolidaritását. Ez a nap a forradalom lelkét örökítette meg, és mintája lett minden megmozdulásnak a szabadságért. 1848-ban a magyar nemzet pontosan tudta, mit kíván. A 12 pontot azonban nem a forradalmi hevület rögtönözte, hosszan készült rá a nemzet két évtizedén át – tette hozzá.

1989-ben és 1990-ben, amikor a Kárpát-medence országaiban a rendszerváltások zajlottak, szintén tudta a magyar nemzet, hogy mit kíván. És ahogy 1848-ban az áprilisi törvények, majd az erdélyi törvények teljesen új alapokra helyezték a nemzet életét, úgy a rendszerváltás utáni új alkotmányok is alapvető változást hoztak – mondta a köztársasági elnök.

Sólyom László beszéde végén köszönetet mondott azért, hogy szeretettel fogadták őt, feleségét és munkatársait Romániában. Elmondta még: azért utazott Erdélybe, hogy megerősítse a magyarok összetartozását, és személyesen találkozzon olyan emberekkel, akik nem politikai szereplők, de “a nemzet igazi gazdagsága bennük rejlik.”








hirdet�s