Sokkal kevesebb volt a csapadék az elvártnál, jó 300 milliméter csapadék kell

Az őszi szántás is késésben van a csapadékhiány miatt
Az őszi szántás is késésben van a csapadékhiány miatt - © Fotó: ÉM
Miskolc – Az országos aszály megyénk egész területét is érinti.

Országszerte kevés csapadék hullott az idén, így ki is hirdették az országos aszályt. Kíváncsiak voltunk, ez mennyire érinti a megyénket, az idei szárazság milyen hatással volt megyénkben a termésre.

Csökkenő termésátlag

„A szárazságnak köszönhetően a betakarítások a megszokottnál korábban kezdődtek meg – mondta Kántor Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatóságának referense. – A termésátlagok a várt eredményekhez képest alulmaradtak. A májusban és júniusban hullott eső a napraforgónak és a kukoricának aranyat ért, azonban a tenyész­időszakban tapasztalható szeszélyes időjárás következtében a termés­átlagok tág határok között mozogtak.”

„A megye egész területét érinti a szárazság. Az ősz folyamán voltak olyan helyek, ahol az átlaghoz képest nagyobb mennyiségű csapadék hullott, de ez kevés helyen és kis területet érintett. Ezeken a helyeken a csapadék jelenléte szemmel is látható a vetéseken, de nagyobbrészt a csapadékhiány a jellemző. Az aszályos időjárás több veszéllyel is jár. Elsősorban kell megemlíteni a termésátlagok csökkenését. A csökkenés okai lehetnek szárazság miatti hiányos kelés, a gyengén kelt, nem megfelelő gyökérzettel, kondícióval rendelkező növények esetén pedig megnő a kifagyás veszélye is. Mindemellett lassítja a vetési munkálatokat, mivel a megfelelő minőségű magágy előkészítéséhez a szokásosnál több munkaművelet szükséges. Az őszi szántás is lassan halad, a termelők megnövekedett költség mellett fogják tudni elvégezni a még hátralévő munkákat” – mondja a megyei referens.

Szárazabb hónapok

Síkvidékeinken a talajok legfelső 0–20 centiméteres rétegének nedvességtartalma október végén az egy hónappal korábbi állapothoz képest számottevően csökkent. A nedvességtartalmat síkvidékeinken a 30–50 százalék közötti telítettségi értékek jellemezték. A 20–50 centiméter közötti talajréteg esetében is a fent említettek az érvényesek, a talajréteg nedvességtartalma a hónap végén a 15–30 százalék közötti. Az 50–100 centiméteres talajréteg nedvességtartalma októberben a síkvidékek területi átlagában csökkent. Ennek a talajrétegnek a nedvességtartalma a hónap végén 30 százalék alatti. Vízháztartási előrejelzés alapján, október végén előző év azonos időszakához képest országos viszonylatban szárazabb vízháztartási helyzet volt jellemző. A novemberre előre jelzett átlagosnál kissé melegebb és átlagosan csapadékos időjárás következtében az Északi-középhegység térségében átmeneti vízháztartási helyzet kialakulása valószínűsíthető. A jelenlegi állapotot valószínűsíthetően egy 200–300 milliméter közötti csapadékmennyiség tudná úgy javítani, hogy a termelők biztonsággal el tudják kezdeni a tavaszi munkálatokat. A hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint novemberben az átlagosnál kissé melegebb és átlagosan csapadékos időt várhatunk, ez idáig jelentős csapadék nem érkezett, bízunk benne, hogy a hónap második felében megérkezik a várva várt csapadék. A további előrejelzések alapján decemberben átlagos hőmérsékletű és az átlagosnál szárazabb, januárban az átlagosnál kissé melegebb és az átlagosnál szárazabb időjárást valószínűsítettek.

Veszélyben a repce

Ha folytatódik a száraz időjárás, az hatással lesz az őszi, illetve a jövő tavaszi vetésekre és a gyümölcsösökre is.

„A csapadék hiánya szemmel is látható az őszi vetésű növények esetén, amelynek legnagyobb elszenvedői a repcevetések. A gazdák jelzései alapján a búzavetésekben is mutatkoznak a szárazság jelei, de még mindig jobb képet fest, az előbb említett repcéhez képest. Abban az esetben, ha folytatódik a száraz, csapadékmentes időjárás, akkor elsősorban a termés­átlagok csökkenésével kell számolni, rosszabb esetben a növények kiszáradására lehet számítani. A jövő tavaszi vetések esetén, a megfelelő minőségű magágy készítése jelenheti az első akadályt, ami azzal is járhat, hogy a termelők nem tudják bevetni földjeiket. A gyümölcsösökben is érzékelhető a víz hiánya, az őszi pótlásokat végzik a termelők, de lassan haladnak a munkálatokkal, amit a száraz talaj nehezít. Gyümölcsösök esetében is a termésátlagok csökkenésével kell számolni, de telepített öntöző rendszer segítségével ez mérsékelhető – mondta Kántor Tamás.

Bánhegyi Gábor