Sok gyereket terveznek a magyarok, de csak kevés születik

Miközben Magyarországon a legsúlyosabb a népességfogyás Európában, addig fiatal korban itthon a legnagyobb a gyermekvállalási kedv: 20 megkérdezett fiatal összesen 24 gyermeket tervez.

Mi lehet az oka, hogy végül mégis sokkal kevesebb gyerek születik, mint amennyit tervbe vettek a szüleik? A többi között ezt a kérdést is elemezték azon a Magyar Tudományos Akadémián tartott hétfői konferencián, amelynek a “Tudomány a gyarapodó nemzetért” címet adták.

Kopp Mária, a Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese a konferencián elmondta: a felmérések szerint Magyarországon a megkérdezett fiataloknak csupán 2,5 százaléka mondta azt, hogy nem szeretne gyereket. 11,3 százalék egy gyermeket, 20,4 százalék 3 gyermeket és 5,5 százalék 3-nál is több gyermeket tervez. A legtöbben, 60,3 százalék, 2 gyermeket szeretnének. Később azonban átlagosan 1 gyermekkel kevesebb születik, mint amennyi terveztek, leginkább az egyetemet és főiskolát végzettek mondanak le korábbi gyermekvállalási terveikről.

Kopp Mária azt is elmondta, hogy olyan tényezők is szerepet játszanak abban, hogy a tervezettnél kevesebb gyermek születik, mint például a meddőség. Ez a legutóbbi kutatások szerint a házasságban élő 25-46 éves nők több mint 19 százalékát érinti. Szintén negatív tényező, hogy a fiatalok egyre nehezebben találnak társat, nehezen kezelik párkapcsolati konfliktusaikat. A szakértő felsorolta még: Magyarországon a legkevesebb a lehetőség a részmunkaidős foglalkoztatottságra, és nagyon alacsony a bölcsődék, óvodák száma. A konferencián elhangzott adatok szerint, míg Európában a foglalkoztatottak 31,5 százaléka dolgozik részmunkaidőben, addig Magyarországon ez az arány 7,1 százalék.


A családtámogatási renszer befolyásolja a gyerekvállalást

A felmérések szerint a családtámogatási rendszer előnyei ugyan befolyásolják a gyermekvállalási kedvet, de nem elegek – mondta Kopp Mária. Például szükség lenne a fiatalok lakástámogatásának bővítésére, a családi napközik támogatására, család-gyermekbarát egyetemek és főiskolák kialakítására. A kutató szerint fontos lenne az is, hogy a média, a reklámok egy család-gyermekbarát értékrendet sugározzanak.

Reményre ad okot, hogy az utóbbi 10 évben sokat változott a magyar értékrend: míg egy 2000-ben végzett kutatás szerint Magyarországon a legtöbben a hagyományos férfi-női szerepeket tartották helyesnek, addig 2009-ben már sokan válaszolták azt például, hogy egy nő számára lehet ugyanolyan fontos a munka, mint a család – mondta a konferencia egy másik előadója, Pongrácz Tiborné. A leginkább a férfiak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek véleménye változott meg – tette hozzá.
– Független Hírügynökség –

 








hirdet�s