Slágerszakma, hiányszakma: tanuljuk azt, ami piacképes

Akt.:
Slágerszakma, hiányszakma: tanuljuk azt, ami piacképes
Slágerszakma, hiányszakma: tanuljuk azt, ami piacképes - © Fotó: Sipeki Péter
Borsod-Abaúj-Zemplén – Egyetem, főiskola helyett egyre többen tanulnának valami jó szakmát.


Egyre több fiatal dönt úgy, hogy érettségi után szakmát tanulnak, és nem teszik ki magukat további négy-ötéves tanulási periódusnak. A háttérben nemcsak a növekvő felsőoktatási költségek állnak, hanem az a negatív tapasztalat is, amellyel sok friss diplomás szembesülni kénytelen, hogy korántsem biztos, hogy kapnak is majd végzettségüknek megfelelő munkát.

A jó szakember érték

A munkaerő-piaci helyzetet vizsgálva egyértelműen elmondható, hogy sok esetben éppen a szakmunka az, amire nagy szükség lenne, és bár szép számmal képezzük ki a diplomásokat, de az alacsonyabb végzettséget igénylő szakmákban mégis hiány tapasztalható. Érdemes tehát a választás során aszerint is gondolkodni, hogy mely szakterületeken mutatkozik manapság nagy kereslet. Az adatok egyértelműen kimutatják, hogy 2014-ben hiányszakmaként tartották számon a következőket: ács, bádogos, épület- és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, valamint hegesztő. Nagy igény mutatkozik jól képzett szociális gondozó és ápoló iránt is. Érdekesség, hogy ha csak a megyénkbeli helyzetet vizsgáljuk, majdnem teljesen ugyanezt a listát kapjuk.

Biztos jövő a multiknál?

Hazánkban egyre több világvállalat telepedik meg, ahol szinte azonnal el lehet helyezkedni a felsorolt hiányszakmákban, s ha valaki jól végzi munkáját, hosszú évekre biztos állást tudhat magáénak. Nem csak a kétkezi munkák terén voltak az OKJ-s végzettséggel rendelkezők rendkívül keresettek. A könyvelők mellett az asszisztensi munkakör betöltésére sem találtak sokszor megfelelő munkaerőt a cégek. Ez esetben a személyes tulajdonságok legalább olyan fontosak, mint az üzletkötői munkakör kapcsán. Nem véletlen, hogy az állásportálokat böngészve lépten-nyomon üzletkötői álláshirdetésekbe lehet botlani.

Hullámzó eredmények

2014-ben több mint 69 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát, számuk 700 fővel haladta meg a 2013-as létszámot. Az előző évhez hasonló megoszlásban a végzettek 53 százaléka gimnáziumban, 47 százaléka szakközépiskolában szerezte meg a bizonyítványt. 2014-ben összesen 43,5 ezer tanuló tett sikeres szakmai vizsgát, 3 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés az érintett iskolatípusokban eltérően alakult, míg a szakiskolákban 1,8, addig a szakközépiskolákban 11,2 százalékkal volt kevesebb a sikeresen szakmai vizsgázók száma.

– Szaniszló Bálint –

Hiányszakmáink

ács, cukrász, épület- és szerkezetlakatos, gazda, gépi forgácsoló, gyártósori gépbeállító, hegesztő, mezőgazdasági gépész, szerszámkészítő, szociális gondozó és ápoló, vájár, villanyszerelő

Érdemes vájárnak menni?

A tavalyi adatok alapján készült anyagban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mint hiányszakmát tüntették fel a vájár hivatást. Ezen sokan joggal hökkennek meg, hiszen – köztudott – a megye mélyművelésű szénbányái már hosszú évekkel ezelőtt bezártak, a dolgozókat, köztük a vájárokat szélnek eresztették. Tény azonban, hogy vannak kisebb törekvések a mélyművelésű bányászat újraindítására, és Farkaslyukon újra is nyitott a bánya, így vájárokra újra szükség lesz. Az ilyen törekvés generálhatta a tavalyi hiányt. Ózdon egyébként újra van vájár szakmunkásképzés, azaz lesz utánpótlás ebben a szakmában is.

Gyenge diplománál jobb egy erős szakma

Egyre több érettségizett fiatal gondolkodik el, hogy egyetem helyett szakmát tanul. tovább »








hirdetés