Simor: a túlnyomó többség a kamattartásra szavazott

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatót tart a monetáris tanács kamatdöntő ülését követően a jegybank Látogatóközpontjában. MTI Fotó: Kovács Attila
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatót tart a monetáris tanács kamatdöntő ülését követően a jegybank Látogatóközpontjában. MTI Fotó: Kovács Attila
Budapest, 2012. május 29., kedd (MTI) – (MTI) – A monetáris tanács előtt a 7 százalékos alapkamat tartására és egy 0,25 százalékos kamatcsökkentésre vonatkozó javaslat volt, a túlnyomó többség a kamattartásra szavazott – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntő ülést követő keddi tájékoztatón.

Az MNB elnöke elmondta: a Széll Kálmán Tervben kettős hatás érvényesül: az adóemelés részben “tradicionális, részben a tőkét adóztatja”, másrészt a keresletet szűkíti. Ha e két hatás nem egyenlő mértékű, akkor bizonytalanabbá válik, hogy tartható-e a jegybank 3 százalékos inflációs célja 2013-ban – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy változhat-e a jegybanktörvényt módosító javaslat a június 4-ei végszavazásig, vagy utána, Simor András kifejtette: mivel az EU/IMF-konzultáció – az Európai Központi Bank bevonásával – folyik e témában, nem ildomos erről nyilatkozni. Arra azonban érdemes felhívni a figyelmet, hogy az EKB, minden egyes törvényjavaslat módosítás előtt publikálja a véleményét a törvénymódosításról, ezt megtette most is – folytatta az elnök. Ebből világosan kiderül, hogy az EKB véleményének egyes részeit a kormány nem vette figyelembe, s talán ebből mindenki kialakíthatja álláspontját, hogy ez mennyiben befolyásolja a hiteltárgyalásokat – tette hozzá.

Az MTI kérdésére az MNB elnöke kifejtette: Magyarország viszonya az Európai Unióval kettős: egyrészt tagállam, így köteles betartani az EU alapszerződésében foglaltakat, másrészt hitelkérelmező. AZ EU pedig, mint hitelező megfogalmazhat olyan feltételeket a hitelfelvevőnek, amelyek nem az EU alapszerződéséből fakadnak hanem abból, hogy a hitelező így látja biztosítottnak a hitel visszafizetését. Simor András hozzátette azt is, hogy az IMF esetében is erről van szó.

Egy másik kérdésre azt hangsúlyozta, hogy a lejáró adósság finanszírozása biztosított, mivel többek között a kormány rendelkezik az MNB-nél lévő devizabetéttel, valamint jelentős összeg van a kincstári egységes számlán is. Megjegyezte azonban azt is, hogy az EU/IMF-megállapodás csúszása kihat a finanszírozási költségre.

“Ha abból indulunk ki, hogy negyedévente 1.200-1.500 milliárd forint az adósságtörlesztés összege, és elfogadjuk az NGM államtitkárának hétfőn megjelent véleményét, amely szerint az EU/IMF-megállapodás két százalékpontos hozamcsökkenést eredményez, akkor a negyedéves csúszás évente 24-30 milliárd forint kiadási többletet jelent. Ez, az adósság hároméves átlagos futamidejével számolva, összesen 75-100 milliárd forint többlet kamatkiadást okoz” – becsülte meg Simor András.

– MTI –