Sikerült beindítani a magyar agrárium fejlesztését

Sikerült beindítani a magyar agrárium fejlesztését
Tállya – A Századvég Gazdaságkutató Zrt. tartott konferenciát Tállyán.

Agrárium-vidékfejlesztés helyzete, jövőbeni kilátások címmel tartottak konferenciát kedden délelőtt Tállyán, a Mailloth-kastélyban.

– Ez a tizedik konferenciánk – mondta megnyitóbeszédében Márton Péter, a rendező Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezetője. – Az agrárium kérdését szokás összekapcsolni a vidékfejlesztés problémakörével. Pénzt kell vinni vidékre, fejleszteni kell, csökkenteni kell a vidék elmaradottságát a városokkal szemben. Ehhez egy új fogalmat kell bevezetni, ez a vidékgazdaság.

– Tokaj-Hegyalján elindult egy változás – mondta dr. Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője. – A polgári kormány felfedezte ezt a régiót. A világörökségi cím kevés ahhoz, hogy az adott vidék fejlődjön. 27 település adja Tokaj-Hegyalján a világörökségi területet. Ennek a 27 településnek az összefogása is kell a sikerhez. Ezt a kincset – ami Tokaj-Hegyalján megadatott – gondoznunk kell, hiszen ez a régió a magyar agrárium egyik zászlóshajója.

tallya3

Helyreállítani a presztízst

– Az elmúlt években lépésről lépésre sikerült beindítani a hazai agrárium fejlesztését – mondta előadásában dr. Fazekas Sándor földművelődésügyi miniszter. – Ha csak Tokaj-Hegyalját vesszük alapul, folyamatos fejlődésen mennek keresztül a borászatok, javult a térség megközelíthetősége. Ahogy szokták mondani, a jelenben benne van a múltunk is. 2010-ben Magyarországon válságban volt a mezőgazdaság. Ahhoz, hogy ez az ágazat talpra tudjon állni, a gyakorlati döntéseken kívül létre kellett hozni a jogi kereteket, ezek sorába tartozik a földtörvény, a vadászati törvény. A polgári kormány célja az volt, hogy egyre inkább biztosítsa a vidéken élők megélhetését úgy, hogy eközben megóvja az agrárium szerkezetét is. A kormány hamar felismerte, Magyarországon az agráriumban a családi gazdaságoké a jövő. 2010-ben mintegy 50–50 százalék volt a családi gazdaságok és a nagy cégek aránya. Ma ez az arány 60–40 százalék a családi gazdaságok javára, és azt szeretnénk, ha ez az arány 80–20 százalék lenne a jövőben. 2010-ben a falvakban szinte nem lehetett megélni, ma már munkaerőhiány van az agráriumban is.

tallya1

A Földművelésügyi Minisztérium vezetője a jövőbeni feladatokat is felvázolta.

– A vidéken élők megélhetésének biztosítása mellett a másik nagyon fontos program a magyar élelmiszer presztí­zsének helyreállítása – mondta dr. Fazekas Sándor. – Ebben az irányban is történtek már lépések, hiszen egyebek mellett ma már háromszor annyi gazdapiac van Magyarországon, mint nyolc évvel ezelőtt. Át kell állnunk egy élelmiszer-­gazdasági szemléletre, ami azt jelenti, a termelőnek is részt kell vállalnia az értékesítésben, arra törekedve, hogy ezzel minél nagyobb szerepet szerezzenek a belföldi piacokon. A magyar mezőgazdaság az elmúlt években az EU-n belül az egyik leggyorsabb fejlődést produkálta. Arra kell törekedni, hogy ez a fejlődési ütem megmaradjon, ehhez pedig kormányzati szerepvállalással is biztosítani kell a tudományos hátteret. Ez utóbbihoz kell egy befogadókészség a gazdák részéről is, ami a lassan lezajló generációváltásnak köszönhetően adott.

ÉM-BG

tallya2








hirdet�s