Sikerrel ért véget a EU energetikai csúcsa

Sikerrel zárult az EU kétnapos csúcstalálkozója. A tagállamok megállapodtak abban, hogy a klímaváltozás megállítása érdekében 2020-ra legalább húsz százalékkal csökkentik az 1990-ben elért széndioxid kibocsátási szintet. Tudomásul veszik azonban, hogy az új tagállamok esetében méltányos egy olyan viszonyítási év megválasztása, amikor már növekedésnek indult gazdaságuk, és a káros anyag kibocsátás is nagyobb mértékű volt. Az országokra lebontott célkitűzéseket még ebben az évben megállapítja az Európai Bizottság (EB).

Ugyancsak döntött a csúcs – elfogadva a soros elnök, Angela Merkel német kancellár kompromisszumos javaslatát – hogy 2020-ra az uniós energiafelhasználásnak átlagosan legalább egy ötödét olyan megújuló energiaforrásokból nyerik, mint a szélenergia, vízierőművek vagy a biomassza. Magyar szempontból siker koronázta a kormány azon törekvését, hogy a megújuló energia részesedést – bár az egész unióra nézve kötelező vállalás a 20 százalék – tagállamokra lebontva határozzák meg. Vagyis egyes országok nagyobb résszel veszik ki magukat, míg a természetileg kedvezőtlenebb helyzetűek kisebb arányban lesznek kötelesek a környezetbarát energia hasznosítására. Mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogalmazott, sikerült a “távlatos ökológiai célokat összeegyeztetni a nemzeti lehetőségekkel”.
Brüsszelnek két éven belül kell majd a tagállamokkal kétoldalú tárgyalásokon konszenzusra törekedni, tehát a magyar kormánynak sikerült megelőznie, hogy Brüsszel kötelező értékeket szabjon meg, amelynek hatalmas anyagi következményei lettek volna. Mint Gyurcsány elmondta, Magyarországnak 30 milliárd forintjába kerülne csupán egy százaléknyival emelni a megújuló energiahordozók arányát.

A megállapodáshoz hozzájárult, hogy pénteken reggel Gyurcsány találkozott a Visegrádi Négyekkel, a megbeszélésre meghívást kapott Bulgária is. Miután mindegyikük támogatta a magyar “testre szabott” követelést, végül is a csúcs is rábólintott.

Kevésbé volt eredményes az a magyar próbálkozás, hogy az EU ötvenedik születésnapjára készülő ünnepélyes nyilatkozatban említsék meg a “nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogvédelmét”. Bár a csúcson senki sem tiltakozott ellene, határozott támogatásnak sem volt nyoma. És jóllehet, a kormány mindaddig küzd majd érte, amíg a “szöveg nyitva áll”, valójában kevés az esély áttörésre.
A Berlini Nyilatkozatba viszont várhatóan bekerül két másik magyar javaslat: 2009-ig, az Európai Parlament következő választásáig rendezni kell az EU intézményi reformját – magyarul tető alá kell hozni a két tagállamban leszavazott Európai Alkotmány utóddokumentumát.
A másik kezdeményezés, hogy a deklaráció fejezze ki a nyitottság elvének garantálását, azaz nyitva áll mindazon országok előtt, amelyek osztják az uniós alapértékeket és megfelelnek a tagság feltételeinek. Az ünnepi csúcsot Berlinben 2007. március 25-én, a Római Szerződés 50. évfordulóján tartják.








hirdet�s