Sikeres miskolci modell a „söntölés”

Akt.:
Dr. Csollák István
Dr. Csollák István - © Fotó: ÉM
Miskolc – Újított a megyei kórház, hogy gyorsabb legyen a sürgősségi ellátás. Interjú: dr. Csollák Istvánnal, a Borsod-Abaúj-Zemplén-Megyei Kórház sürgősségi osztályának osztályvezető főorvosával.

A sürgősségi osztályokra nem kell beutaló, és ez sok betegnek csábító: ezért nagy a várakozási idő! „A Borsod-Abaúj-Zemplén-Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztálya túlterhelt. Ez nem csak Miskolcon van így, országos tendenciáról van szó” – mondta Dr. Csollák István a Sürgősségi Betegellátó Osztály Osztályvezető Főorvosa.

Az ide érkező esetek 35-40 százaléka nem tartozik az osztály feladatai közé, és ez a szám nagyon magas. Az általam vezetett sürgősségi osztály 24 óra alatt átlagosan 90-100 beteget lát el. Ez a betegszám nem hogy a személyzet, de az infrastruktúra számára is óriási kihívást jelent, nehéz lebonyolítani egy ekkora betegforgalmat.”

Ez a modell akár országos szinten is bevezethető lenne.” Dr. Csollák István

Mi az oka a magas betegszámnak?

A magas betegbeáramlás okai összetettek. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi a feladata a sürgősségi osztálynak. Számos, nem sürgősségi ellátást igénylő problémával felkeresnek minket, mondván: ide nem kell beutaló, így hamarabb jutnak diagnózishoz, ellátáshoz. Sok helyen nincs állandó házi­orvos, ráadásul a háziorvosok ­lehetőségei is behatároltak. Az ilyen jellegű problémáknál is rendszeresen a sürgősségi osztályban látják a megoldást a páciensek. Az Országos Mentőszolgálat mentő gépkocsikon dolgozó szakápolóknak nincs jogkörük, így kivétel nélkül mindenkit hozzánk szállítanak be.

Bizonyára meg van határozva a „sürgősség” fogalma. Csak az átlagember nem tudja mi tartozik ide.

A sürgős szükség fogalmát rendelet szabályozza. A „sürgősségi” szó a Sürgősségi Betegellátó Osztály megnevezésben nem a vizsgálatok és az ellátás gyorsaságát, – nem „gyorsasági” osztály vagyunk –, hanem a sürgős esetek azonnali felismerését, kezelését jelenti. Ezen sürgős esetek azok, melyek a másnapi háziorvosi rendelésig nem várhatnak, melyekkel a háziorvos-ügyeleti ellátás már nem tud megbirkózni, illetve akiknél az akut ellátás hiánya életet veszélyeztető állapotot vagy tartós egészségkárosodást, halált okozna. Ügyeleti időben ez a gyakorlatban azt jeleni, hogy azokat az eseteket nevezzük sürgősnek, ami holnapig nem halasztható el. A sürgősségi ellátásnak nem feladata a régóta fennálló, krónikus panaszok kivizsgálása, ellátása, folyamatosan szedett gyógyszerek felírása, ez a háziorvosok feladata. Ha az emberek elfogadnák, hogy kizárólag sürgős esetben vegyék igénybe ezt a fajta ellátást, azzal az ő frusztrációjuk és a mi terheltségünk is jelentősen csökkenthető lenne. A többszintű, többszereplős – Háziorvosi Ügyelet, Országos Mentőszolgálat (OMSZ), Sürgősségi Betegellátó Osztály (SBO) – sürgősségi ellátás összehangolt működése feltételezi a benne résztvevők kölcsönös együttműködését, de legalább ennyire fontos a lakosság megfelelő tájékozottsága, segítő hozzáállása. Az a cél, hogy minden beteg az állapotának megfelelő leg­optimálisabb helyen és időben részesüljön sürgősségi ellátásban. Ehhez szükség van arra, hogy mindenki csak indokolt esetben vegye igénybe a ­sürgősségi ellátást, és ha igénybe veszi, lehetőség szerint az állapotának megfelelő ellátási formát próbálja választani.

Országos szinten számos, a médiában is megjelent esemény mutatja, hogy a sürgősségi rendszer nem optimálisan működik, sok a várakozás és az elégedetlen beteg az ellátás minőségét tekintve.

Azt be kellett látnunk, hogy az egykapus szemlélet, amelyet évtizedekig emlegettünk Miskolcon és az ország számos más városában megvalósíthatatlan, és tudom, hogy kormányzati szinten is keresik a megoldásokat.

Önök kitalálták, megtalálták a megoldást…

Miskolcon a jelenség megoldására a nap 24 órájában folyamatosan 2 sor úgynevezett triage (osztályozó) mentőtisztet alkalmazunk a helyes betegirányítás zálogaként. Az eljárásrend lényege az, hogy stabil állapot esetén, amennyiben az elsődleges vizsgálat alapján megállapítható, hogy a beteg azonnali sürgősségi beavatkozásra nem szorul, de szakorvosi ellátása indokolt, úgy abban az esetben a beteget továbbítjuk az illetékes szakrendelésre, vagy ambulanciára, vagy osztályra. Ott szakorvosi szintű ellátást fog kapni. Ezt az eljárásrendet söntölésnek neveztük el. Eddigi tapasztalataink szerint ez jó döntésnek bizonyult, mivel ez az új „miskolci modell” jelentősen javítja a betegelégedettséget, csökkentek a várakozási idők és a személyzet letereltsége, nőtt a kapacitásunk. Ezáltal azokkal a betegekkel tudunk többet foglalkozni, akik valóban rászorulnak a sürgősségi ellátásra. Így a kollégák jobban a rendszerben tarthatók, csökkenthető a kiégés lehetősége, és a sürgősségi ellátás életpályamodellként szolgálhat. Ez a modell akár országos szinten is bevezethető lenne.

Mit kérnek a lakosságtól, a betegektől?

Nem sürgős esetekkel ne terheljék a sürgősségi ellátó rendszert – egy torokfájással, kis lázzal a háziorvoshoz forduljanak – mert egyébként a rászorulóktól veszik el a kapacitást. Kérjük a betegek türelmét és megértését a hatékonyabb ellátás érdekében.

B. Tóth Erika