Senki ne maradjon le róla

Senki ne maradjon le róla
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Magyarországon évente ezer méhnyakrákos beteget diagnosztizálnak.


A komplex méhnyakrák-megelőzési program részeként 2014 óta a tizenkettedik életévüket betöltött, hetedik osztályos lányok térítésmenetesen férnek hozzá a HPV-elleni vakcinához, amely jelentős előrelépés a vírussal szembeni védekezésben.

Az országos sajtóhírek szerint az idén tízezer lány szülője nyilatkozott úgy, hogy nem kéri a humán papilloma vírus elleni vakcinát, pedig a védőoltással a nők egyik leg­gyakoribb daganatos betegsége védhető ki.

Emelni kell az átoltottságot

Az első oltási kampány óta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – ahol korábban az országos átlagtól jóval nagyobb volt az aktivitás – az átoltottság jelenleg mindössze 80 százalékos, más kötelező oltásokkal szemben, ahol 98 százalékban megkapják a védelmet biztosító oltóanyagot a gyerekek.

Dr. Újhelyi János főorvos szerint a magasabb oltási hajlandóság érdekében felvilágosító kampányt kellene folytatni.

– Az alapvető gond, hogy ami nem kötelező, azon a szülő dilemmázik, és sajnos gyakran bedőlnek mindenféle, az interneten keringő, oltásokkal kapcsolatos rémhíreknek. Ez a „hiszékenység” egyébként igaz bármelyik védőoltásra – tette hozzá a doktor – csakhogy a gyermekorvosi rendelőkben van lehetőségünk elmondani a szülőknek, mivel járhat, ha nem veszi fel az oltást a csecsemő. A kamaszok szüleit viszont közvetlenül nem érjük el, az információ átadásában nagyrészt a médiára támaszkodhatunk – mondta a főorvos.

– Az idén nyáron az iskolai védőnők eljuttatták a szülőkhöz a szeptemberben induló oltásra szóló felhívást; a kitöltött, és aláírt nyilatkozatokkal igényelhető a vakcina.

A hetedikes lányoknak egy tapodtat sem kell menniük, az iskolaorvosok helyben, az iskolákban adják be az oltóanyagot – emelte ki a doktor, aki szerint a védőoltások kapcsán túl sok kétely merül fel a szülőkben, egyrészt az hatása, másrészt az összetétele és a lehetséges mellékhatások miatt aggódnak feleslegesen.

– A mellékhatások messze elmaradnak az adott vírus által okozott betegség következményeitől, a vakcina csupán átmeneti, maguktól elmúló tüneteket idézhet elő (az injekció helyén fellépő fájdalom, bőrpír, duzzanat, esetleg fáradtság, fejfájás, láz), amelyekre ritkán érkezik panasz.

– Azt tapasztaljuk tehát, hogy a lakosság nagy része nem elég tájékozott az oltásokkal kapcsolatban, amelyen az egészségügyben dolgozók igyekeznek segíteni, mert a felelősségteljes döntéshez megbízható információk szükségesek. Éppen ezért a legfontosabbat szoktuk hangsúlyozni: a humán papilloma vírus elleni vakcina jelenleg az egyetlen olyan oltás, amely daganatos betegség kialakulása ellen biztosít védelmet, és jelenleg nincs semmilyen más rákos megbetegedés, amit meg lehetne előzni két tűszúrással. (A HPV elleni oltást féléven belül egy emlékeztető oltás is követi.)

Szeptemberben még kérhető

– Őszintén szólva, minden egyes gyereket sajnálok, aki nem veszi fel a tökéletesen kifejlesztett, veszélytelen oltást – summázta véleményét a doktor.

Sajtóhírek is megerősítették, hogy a korábban elérhető két komponensű helyett az idén már egy 9 komponensű oltóanyagot lehet igényelni, amely széleskörű, 90 százalékos védelmet biztosít a méhnyakrákkal szemben, 85 százalékos védelmet a hüvelyrákkal, és 87 százalékos biztonságot a szeméremtesti rák ellen.

Az önkéntes, ingyenes védőoltást 2018. szeptember ­17-éig lehet kérniük a szülőknek, az általános iskolákban és gimnáziumokban.

– Az oltóanyag hatására a vérben ellenanyag képződik, ha a későbbiekben találkozik is a humán papilloma vírusával a szervezet, az ellenanyag a vírussal szembeszáll.

A tizenkettedik életév azért fontos, mert abban az időszakban kell oltani, amikor a serdülő még nem él aktív szexuális életet.

KO


Szélesebb körű védelem

A legfrissebb felmérések szerint a fiatalok már a kamaszkor elején átesnek az első szexuális együttléten, 16 éves kor felett pedig a megkérdezettek több mint fele aktív szexuális életet él, ennek ellenére a szexuális úton terjedő betegségekről és a fertőzések veszélyeiről viszonylag kevesen hallanak. Egy esetleges fertőzésnél – a tünetek hiányában – nem is foglalkoznak vagy nem is fedezik fel a betegséget. A méhnyakrák az egyik leggyakoribb rossz­indulatú daganatos megbetegedés a nők körében. Az új, 9 komponensű vakcina 20 százalékkal szélesebb körű védelmet nyújt a rákos megbetegedéssel szemben.