Se csajuk, se barátjuk az otthon élő fogyatékosoknak

Akt.:
Illusztráció - Egy mosolygós arc a vízfelszín, a víz alatt, vízalatti, az egyik rakpartról levezető lépcső párkányára fújva Budapesten, a Duna folyónál, 2014. szeptember 26-án.
Illusztráció - Egy mosolygós arc a vízfelszín, a víz alatt, vízalatti, az egyik rakpartról levezető lépcső párkányára fújva Budapesten, a Duna folyónál, 2014. szeptember 26-án. - © Fotó: abcug.hu
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Az apjukkal szinte egyáltalán nem tartják a kapcsolatot, 8 általánosnál magasabb végzettségük és számítógépük pedig alig van az intézetben élő értelmi fogyatékos embereknek. A családban élőknek van a legkevesebb beleszólásuk abba, hogy milyen ruhát vegyenek fel reggel, és közülük dolgoznak a kevesebben. Hogyan élnek ma az értelmi fogyatékkal élők Magyarországon? Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

A fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban” – címmel jelentette meg átfogó kutatását a Tárki. Azt vizsgálták, hogy a bentlakásos szociális intézményekben, lakóotthonokban, illetve magánháztartásokban élő, különböző fogyatékosságú felnőtteknek milyen az életminősége. Az interjúkból a következő eredmények születtek:

Az intézeti ellátás alternatívájaként említik a jogszabályok a lakóotthonokat. A lakóotthonban való elhelyezés célja a fogyatékos személy önálló életvitelének támogatása, amelynek érdekében lakhatást, személyes támogatást, étkezést, ápolást, fejlesztést, valamint a társadalmi életben való részvételt elősegítő szolgáltatásokat biztosítanak. A támogatott lakhatás alapvetően lakhatást nyújtó szolgáltatás, amelyet három ingatlantípusban nyújthat a szolgáltató: legfeljebb 6 fő számára kialakított lakásban vagy házban, 7-12 fő számára kialakított lakásban vagy házban, illetve legfeljebb 50 fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében.

– Prókai Eszter | abcug.hu –