Se az SZDSZ, se az egészségügyi tárca nem számol a TB-járulék emelésével

Az SZDSZ-es egészségügyi miniszter kompromisszumos, több-biztosítós egészségbiztosítási modelljéről kezdődnek meg a jövő hét végén a koalíciós egyeztető tárgyalások – jelentette be Kóka János, az SZDSZ elnöke a Liberális Egészségügyi Tanács csütörtöki ülése után. Mind a liberális párt elnöke, mind a tájékoztatón jelen lévő Horváth Ágnes egészségügyi miniszter kijelentette, hogy nem számolnak a TB-járulék emelésével a több-biztosítós modell bevezetése esetén.

Az SZDSZ 10 pontban foglalta össze az egészségügyi reform és a tájékoztatón felvázolt kompromisszumos több-biztosítós modell alapelveit – mondta Kóka János. Ennek lényege, hogy a liberális párt egy olyan nemzeti kockázatközösségen és társadalmi szolidaritáson alapuló egészségügyet szeretne, amely szigorú állami felügyelet mellett a szolgáltatók és a biztosítók versenyén alapul. Az SZDSZ a versenyben látja annak a garanciáját, hogy javul az egészségügyi szolgáltatások minősége és visszaszorul a fejlett Nyugaton csak “vesztegetésnek” nevezett hálapénz – tette hozzá.

A liberális párt vezetője továbbra is elképzelhetőnek tartja, hogy a koalíciós egyeztetések után a több-biztosítós modell tervezete összel az országgyűlés elé kerülhet és 2008. január 1-től be lehet vezetni.

A korábbi elképzeléseknél jóval több állami garanciát épít be a több-biztosítós vegyes modell. Ennek lényege, hogy a lakosság továbbra is jövedelmi helyzetének megfelelően fizetné a társadalombiztosítási járulékot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) egy részéből létrejövő “Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alapba” (ENKA). Ez az alap osztaná el a járulékokat és a költségvetési forrásokat a biztosítók között fejkvóta alapján – vázolta fel az egészségügyi tárca elképzelését Horváth Ágnes.

A fejkvótát úgy állapítanák meg, hogy az idősebb, szegényebb, betegebb emberek után nagyobb összeget határoznának meg, az egészségesebb fiatalok után kevesebbet. Törvény kötelezné a magánbiztosítókat, hogy mindenkivel szerződjenek, de a nagyobb bevétel miatt érdekük is lenne, hogy minél több ügyfelük legyen.

Az OEP másik részéből létrehoznák az Állami Egészségbiztosítót, amely egy lenne a biztosítók közül. A lakosság pedig választhatna: marad az állami biztosítónál vagy átmehet egy magánbiztosítóhoz, ha úgy ítéli meg, hogy az több és jobb szolgáltatást nyújt.








hirdetés




hirdet�s