Schmitt Pál: "a magyar oktatás új műveltség-eszményért kiált"

Schmitt Pál: "a magyar oktatás új műveltség-eszményért kiált"
Minden, magára valamit is adó ország különleges forrásként tekint a tudásra – jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ünnepélyes tanévnyitóján, szerdán.

Az államfő hozzátette: a tudás nemcsak az egyes emberé, hanem közkincs. A köztársasági elnök kiemelte: az iskolakezdés Magyarországon az emberek legalább háromnegyedét érinti közvetlenül, ilyenkor minden beszélgetésben előkerül az oktatás, beszédtéma az iskola, a tudás, az egyetem.

Az ipar fő eszköze az ember – idézte Eötvös József szavait a köztársasági elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ünnepélyes tanévnyitóján, az intézményben összesen 3819 új hallgató kezdte meg a tanévet. Schmitt Pál hozzátette: eszköz az ember, a tudás és a tehetség pedig haszonra váltható mérőszám. Az államfő úgy fogalmazott: egy ország oktatási-nevelési elvei, szabályai és intézményeinek összessége az óvodától a doktoranduszokig olyan, mint egy test: benne minden rész “gyönyörűen és végzetesen összefügg egymással”.


A magyar oktatás problémái

A köztársasági elnök kiemelte: a magyar oktatás mai problémái is olyan, minden részletet érintő gondok, amelyekről “aligha lehet külön a felsőoktatás, vagy külön a közoktatás kérdéseként beszélni.” Példaként említette, hogy kivételektől eltekintve, a középiskolákból egyre szegényesebb és bizonytalanabb tudással érkeznek a diákok az egyetemekre és a főiskolákra. Úgy fogalmazott: “egyre könnyebb a batyu a hátukon”. Hozzátette: sok esetben a szakmai alapképzés három éve olyan tudás pótlására megy el, amit valamivel korábban kellett volna megszerezni.

A köztársasági elnök kétségbeejtőnek nevezte, hogy az érettségizett magyar fiatalok jelentős része – ahogy fogalmazott – nincs tisztában a történelem, a földrajz, a fizika tényeivel, nem tudja elhelyezni Magyarországot a világ kultúrájában, felszínesen tájékozódik és alig érti azt, amit olvas. Az államfő szerint ezen kívül a nyelvtudáson is lehet még javítani. Schmitt Pál úgy fogalmazott: a fél tudás rossz befektetés, a magyar oktatás pedig új műveltség-eszményért kiált.


A diákok a nemzet befektetései

Schmitt Pál kijelentette: ügyelni kell arra, hogy a mobilitás ne váljon “egyirányú utcává”, azok, akik tanulmányaikat külföldön folytatják, jöjjenek haza és itthon kamatoztassák külföldön megszerzett tudásukat. Hozzátette: meggyőződése, hogy az oktatás és a gazdaság szoros együttműködésével fel lehet számolni a friss diplomásokat sújtó nagymértékű munkanélküliséget. Az államfő úgy látja: a versenyképesség megtartása érdekében az egyetemeknek minden nehézkedési erő ellenére a fejlődés élére kell állniuk, de legalább is “el kell tudni kapni a sodrást”. Kijelentette: az egyetem különleges, autonóm intézmény, szoros kapcsolatban az élettel és a közösséggel. Úgy fogalmazott: minden egyes diák a nemzet befektetése.

Az államfő az ünnepélyes tanévnyitón megjegyezte, hogy a bolognai folyamat kritikusai szerint számos alapképzés három éves diplomájával ma körülbelül oda lehet elérni, mint amit 20-30 évvel ezelőtt az érettségi jelentett, vagyis mindent, ami az adott szakmában, tudományágban fontos, a mesterképzés két szűk évébe kellene belezsúfolni. Schmitt Pál hozzátette: a kétkedés abban keresendő, hogy a puszta átvétel még nem jelent adaptációt. Az államfő szerint a bolognai rendszer eredeti értelme a mobilitás, az európai átjárhatóság. Hozzátette: a cél az volt, hogy összhangba kerüljenek Európa képzései, nem pedig az, hogy “idegen testként erőltessenek bele új dolgokat régi struktúrákba”. A köztársasági elnök kijelentette: a bolognai folyamatnak kétségtelenül vannak értékei, amelyeket Magyarországnak meg kell találni és élni kell vele.
– Független Hírügynökség –








hirdet�s