A jelszavuk ez volt: siessünk a bajban segíteni a magyaroknak!

Akt.:
Sokan voltak kíváncsiak a magyar–lengyel közös múltnak emléket állító kiállításra
Sokan voltak kíváncsiak a magyar–lengyel közös múltnak emléket állító kiállításra - © Fotó: Ádám János
Miskolc – Ötezer lengyel katona harcolt a magyarok oldalán a szabadságharcban.

„Siessünk segíteni a magyarokat a bajban!” – Lengyelek az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharcban. Ez volt a címe annak az időszaki kiállításnak, amely januárban nyílt Miskolcon a városháza aulájában, és egészen február 11-éig volt látható. A tárlat miskolci szervezője Spóner Péter történész, a Herman Ottó Múzeum munkatársa volt, aki sokat tud a lengyelek 170 évvel ezelőtti szerepvállalásáról.

Miskolcon gyülekeztek

Elöljáróban jelezte: azt általában mindenki tudja, hogy Bem József tábornok lengyel származású volt, erről a gyerekek is tanulnak az iskolában. Sokan Henryk Dem­biński nevét is hallották már, aki a magyar hadsereg főparancsnoka volt a szabadságharc idején. Arról azonban kevesebbet tudnak az emberek, hogy a szabadságharc alatt közel ötezer lengyel harcolt a magyar csapatok oldalán, és jelentős szerepük volt a katonai sikerekben.

– A lengyel és a magyar történelem sok szempontból hasonlít egymáshoz. Többek között a 19. században mindkét nép a függetlenségéért küzdött. Mi hamarabb kerültünk idegen uralom alá. A lengyel államiság a 18. század végén szűnt meg, amikor három nagyhatalom, Oroszország, Poroszország, valamint a Habsburg Birodalom felosztotta egymás között Lengyelországot. Ettől kezdve a lengyelek is folyamatosan próbálkoztak a szabadság kivívásával. 1830-ban kitört az országban egy nagy felkelés, ami a magyarhoz hasonlóan elbukott. Ezután nagyon sok lengyel ember volt kénytelen emigrálni. Főleg Franciaországban találtak menedéket, de sokan jöttek Magyarországra, valamint Bécsbe is.

Amikor aztán 1848. március 15-én kitört a magyar forradalom, az emigrációban lévő lengyelek is csatlakoztak a függetlenségükért küzdő magyarokhoz. Folyamatosan érkeztek Franciaországból és Lengyelország déli részéről is az önkéntesek, végül olyan nagy volt a létszámuk, hogy külön lengyel légiót kellett létrehozni. A zászlóbontás ugyan a Nemzeti Múzeum kertjében történt, de helytörténeti érdekesség, hogy a szétszórt lengyel csapatok Miskolcon gyülekeztek, itt jött létre tehát az egység. Ez a légió kiváló sikereket ért el 1848–49 telén a felvidéki harcokban – idézte fel az eseményeket a történész.

Egy lépcsőházban

Kicsit előrébb ugorva az időben emlékeztetett: 1848 őszén Bécsben is kitört a forradalom. Azt talán kevesen tudják, hogy annak élén Bem József állt, ő irányította a bécsi felkelést. Amikor ez a forradalom elbukott, Bem József Magyarországra jött, és Kossuthnak ajánlotta föl szolgálatait. Kossuth Lajos ezt örömmel vette, Bem József pedig az Erdélyben harcoló csapatokat irányította.

A magyar szabadságharc bukása után a lengyelek nem tudtak visszatérni a saját hazájukba, hiszen az is megszállás alatt állt, úgyhogy a többségük az életben maradt magyar katonákhoz, illetve a magyar hadsereg vezetőihez hasonlóan emigráltak. Főleg Törökországba és Franciaországba. Szemere és Dem­biński például egy lépcsőházban laktak Párizsban, és szoros barátság alakult ki közöttük, valamint családjuk között.

Hegyi Erika


Három jubileum ünnepe

A Miskolcon rendezett kiállítás több évfordulónak is emléket állított. Tavaly és még az idén is ünnepeljük az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulóját. Lengyelország tavaly ünnepelte függetlenségének 100. évfordulóját, a Herman Ottó Múzeum pedig az idén emlékezik alapításának 120. évfordulójára. A vándorkiállítás a lengyel minszki múzeum, a nyíregyházi Jósa András Múzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum közös összefogásának köszönhető. Utóbbi intézmény az idei március 15-ei megemlékezését szintén a számára rendkívül fontos lengyel kapcsolatainak jegyében rendezi meg. Tulajdonképpen egy második lengyel hetet rendez, de a januáritól eltérő megközelítésben.


1848 – napról napra

1848. február 24.
Franciaország: forradalom Párizsban.

1848. március 1.
A párizsi forradalom híre megérkezik Pozsonyba.

1848. március 3.
Kossuth felirati javaslatában Magyarország és az örökös tartományok részére is modern alkotmányt követel.

1848. március 4.
Az országos ülés egyhangúlag elfogadja Kossuth felirati javaslatát.

1848. március 11.
Irinyi József megfogalmazza a tizenkét pontot.

1848. március 13.
A bécsi forradalom. Az Ellenzéki Kör elfogadja a tizenkét pontot. Petőfi megírja a Nemzeti dalt.

1848. március 15.
Forradalom Pest-Budán. Az ország­gyűlés küldöttsége Pozsonyból Bécsbe indul.

1848. március 17.
Az uralkodó István főherceg nádort teljhatalommal ruházza fel. Batthyány Lajos gróf miniszterelnöki kinevezése.

1848. március 18.
Az országgyűlés elfogadja a jobbágyfelszabadítást. Berlinben és Milánóban forradalom tör ki.

1848. március 28–31.
Újabb tömegtüntetések Pesten.

1848. április 11.
A Batthyány-kormány eskütétele. V. Ferdinánd berekeszti az utolsó rendi országgyűlést, és szentesíti törvényeit.

1848. április 26.
A kormány határozatot hoz az önkéntes őrsereg kiállításáról.

1948. május 7.
Batthyány Lajos kieszközöli a Magyarországon állomásozó sorkatonaságot a magyar hadügyminiszternek alárendelő királyi kéziratot.

1848. május 15.
A kormány határozata 10 ezer önkéntes toborzásáról.

1848. május 30.
Az erdélyi országgyűlés kimondja Magyarország és Erdély unióját.


Főpróba az ünnepségre
Miskolc - Ma megyeszerte ünnepi megemlékezéseket tartanak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére. Csütörtökön a Miskolci Szabó Lőrinc Általános Iskola főpróbáján jártunk. Felvételünkön a 4. osztályos diákok táncolnak. ÉM

Petőfi Sándor miskolci szobra napjainkban. Itt ért véget az első szabad március 15-i ünnepség 1989-ben
Miskolc - 1989 – amikor először ünnepelték meg szabadon március 15-ét. „Életem egyik legszebb napja volt. Ha van kitüntetett pillanata a rendszerváltoztatásnak, nekem ez a március 15-e mindenképpen az” – ezt Balázsi Tibor mondta el abban a korábbi kerek­asztal-beszélgetésünkben, amelyben a történ...

Miskolc - Lengyel hetet rendez a Herman Ottó Múzeum, amely kiállításmegnyitóval indult csütörtök délután „…Siessünk segíteni magyarokat a harcban…” Lengyelek az 1848–49. évi magyar forradalomban címmel. A kiállítást Pfliegler Péter, Miskolc alpolgármestere és dr. Tóth Arnold, a Herman Ottó Múzeum...



Sátoraljaújhely.
BOON.HU






hirdetés