Ásatás Hévíznél – alig győzik feldolgozni a rengeteg, értékes leletet

Kelta sírok, padlófűtéses római kori lakóépület, ékszerek a népvándorlás idejéből – ilyen és hasonló leletek kerülnek elő a földből Hévíznél, ahol a 76-os főútvonal elkerülő szakasza épül majd, és már javában tartanak a beruházást megelőző régészeti ásatások. Olyan sok az értékes lelet, hogy azokat a szakemberek alig győzik feldolgozni.

A mostani Hévíz határában már a negyedik században padlófűtéses házakban éltek az emberek. A kereskedéshez bronzérméket használtak, ezekből sokat találtak a régészek. Az ásatási területen összesen négy különböző korból kerültek elő leletek.

Ez egy kiváló földrajzi környezet: a Hévíz-domb és a páhoki patak között minden korban szívesen telepedtek le az emberek, a domb ugyanis szélvédelmet, a víz pedig élelmet biztosított. Így aztán egyáltalán nem furcsa, hogy a kora vaskorból, a római korból, a népvándorlás korából is kerülnek elő leletek, települések nyomai erről a viszonylag kicsi területről – mondta a Független Hírügynökségnek Tokai Zita Mária, a hévízi ásatás vezetője, régész.

A szakemberek találtak 1200-1300 évvel ezelőtt viselt fülbevalót és kis fémdíszeket, melyek egy férfi bőrszíját ékesíthették. A késő népvándorlás-kori népcsoport sírjait már korábban megtalálták a régészek, most pedig a lakóhelyüket is feltárták. A szakemberek szerint ez ritkaság.

Itt ismerünk temetőt, és megvan hozzá a település. Tehát sokkal teljesebb képet tudunk alkotni a hajdani társadalomról, mintha csak az egyiket vagy csak a másikat ismernénk – mondta Ilon Gábor a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat regionális vezetője.

A leleteket Szombathelyen, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat regionális központjában gyűjtik, tisztítják, restaurálják. A hévízi ásatások – a tervek szerint – december 15-éig tartanak, a múltból addig előkerülő tárgyak múzeumokba kerülnek.








hirdet�s