„Hiszem, hogy az érzékeny lelkű emberekre mindig nagy szükség lesz”

„Hiszem, hogy az érzékeny lelkű emberekre mindig nagy szükség lesz”
© Fotó: Kozma István
Sárospatak – A pálya iránti érdeklődés a fiatalok számára leginkább a kereseti lehetőségek kilátástalansága miatt apadt el a korábbi években. Interjú Dr. Kelemen Judittal, a Sárospataki Comenius Campus főigazgatójával.

Tudjuk, hogy a pedagógusok fizetése nagyon alacsony volt az életpályamodell bevezetése előtt. Azok a fiatalok pedig, akik elmennek nagyobb városokba tanulni, nem biztos, hogy úgy gondolják, hogy nekik a szülőföldjükön, az elmaradottabb körülmények között működő iskolákban lenne a helyük.

Ezért is fontos a vidéki, kis felsőoktatási intézmények erősítése. Akik a környező településekről jelentkeznek hozzánk, sokszor már konkrét állásajánlattal kezdik el tanulmányaikat. Sokan levelező tagozaton tanulnak, és közben már tanítanak, mert egyébként nem tudnák a települések az iskolájukat működtetni.

A helyi tankerület vezetője többször fejezte ki aggodalmát, mert szerinte 2–3 év múlva egyes iskolákban nem lesz, aki tanítson. A jelenlegi pedagógusok elmennek nyugdíjba, és nincs érdeklődés a települések iskoláinak álláslehetőségei iránt.

A Sárospataki Comenius Campus ma az egri Eszterházy Károly Egyetem tagintézményeként működik. Dr. Kelemen Juditot, a campus főigazgatóját kérdeztük múltról, jelenről és a jövőről. Kiderült, óriási a pedagógushiány, de a fiatalok számára nem túlságosan vonzó a pálya.

Az iskola a sikeres és boldog élet kulcsa.” Dr. Kelemen Judit

160 éves a sárospataki tanítóképzés, nemrég rendeztek ünnepséget az évforduló tiszteletére. Vajon miért pont Sárospatakon alakult ki megyénkben a tanítóképzés központja?

Dr. Kelemen Judit: A tanítóképzés története 1857-ig nyúlik vissza, és ennek a történeti folyamatnak fontos része, hogy a Tiszáninneni Református Egyházkerület szorgalmazta a tanítóképzés elindítását. A gyökerek a nagy hírű sárospataki református kollégiumhoz vezetnek vissza, eredetileg egy épületben is működött a tanítóképzés a teológiai és jogi akadémiával. Aztán a történelem során hol egyházi, hol állami fenntartásúvá vált az intézmény, majd 1959-ben, amikor megszüntették országszerte a középfokú tanítóképzést, Sárospatak kapta meg a központi szerepet. Kiemelt szerepét valószínűleg a nagy múltú iskolaváros elismertségének köszönhette.

Fotó: Kozma István Fotó: Kozma István ©

Jelenleg hogyan épül fel a tanítói és óvodapedagógusi képzés? Hány évig tart, és melyik év miről szól?

Dr. Kelemen Judit: A tanítóképzés 4 tanévet ölel fel. Az utolsó félév nagyrészt külső szakmai gyakorlattal telik, tehát a kontaktórák és a hallgatókkal való közvetlen foglalkozás hét szemeszteren át tart. Az óvodapedagógus képzés 3 éves, a hallgatók az utolsó szemeszter jelentős részében szintén külső szakmai gyakorlatot teljesítenek.

Milyen változást hozott az intézmény életében, amikor a Miskolci Egyetemtől az egri felsőoktatási intézményhez került, mai nevén Eszterházy Károly Egyetemhez?

Dr. Kelemen Judit: Az egri intézmény nagy hírű pedagógusképző intézmény. A mi belépésünkkel a pedagógusképzés teljes portfóliója elérhetővé vált, hiszen volt csecsemő- és kisgyermeknevelő képzésük, mi adtuk az óvodapedagógus- és tanítóképzést, ők a tanárképzést, valamint a doktoriskolát. Rektori megbízott segítette a gazdasági konszolidációt, irányította a szakmai munka megújítását, támogatta a karnak az egri szervezetbe történő integrálódását. Minden tanszéki csoport törekedett arra, hogy az egri kollégákkal a lehető legrövidebb időn belül a lehető legerősebb szakmai együttműködést építse ki. Közös kutatócsoportok alakultak, a konferenciákon kölcsönösen részt vettek az egri és a sárospataki oktatók, valamint megkezdődött a sárospataki képzési portfólió bővítése.

Az Eszterházy Károly Egyetemhez kerüléssel jobb helyzetbe került a sárospataki pedagógusképzés?

Dr. Kelemen Judit: Mint ismeretes, a Miskolci Egyetemen született egy szenátusi határozat, hogy 2013. július 1-től nem kívánják a pataki telephelyet működtetni. Ez gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy Sárospatakon hagyják a kifutó évfolyamokat, de a képzést Miskolcra viszik. Tudni kell, hogy amikor első alkalommal került át az egyháztól állami kézbe a tanítóképző, akkor az átadási okmányban egyebek közt az is szerepelt, hogy ha az állam a képzőt Sárospatakon megszüntetné, vagy megszűnne annak magyar nyelvű és felekezet nélküli jellege, az egyházkerület a tulajdonjogot visszaválthatja, s felekezeti képzőt állíthat fel. Ezen okirat értelmében 2013-ban megindultak a tárgyalások a református egyházzal, de végül nem született megegyezés. Ezt követően lehetett teret adni egy másfajta megkeresésnek. Az egri főiskola már korábban is nagyon jó szakmai kapcsolatot ápolt velünk, Pataknak működött kihelyezett óvodapedagógus-képzése Egerben, és nálunk is működött néhány egri képzés. Tehát a közös szakmai múlt alapja lehetett a közös munkának.

A Miskolci Egyetemtől történő elválásnak lehetett az is az oka, hogy egyre kevesebb hallgatója volt a sárospataki intézménynek?

Dr. Kelemen Judit: Valóban, a hallgatói létszám a felsőoktatásban most érte el azt a demográfiai mélypontot, amit 10–12 évvel ezelőtt az általános iskolákban tapasztaltunk. Az is általános jelenség, hogy a fiatalok továbbtanuláskor általában várost választanak, nem feltétlenül iskolát vagy képzési területet. Ebből a szempontból a vidéki városok hátrányos helyzetben vannak. És azt is meg kell említeni, hogy a mi beiskolázási körzetünk más szempontból is hátrányos helyzetű régiónak tekinthető. Nem biztos, hogy a környékről érkező, érdeklődő diákok rendelkeznek azzal a pontszámmal, amely a felsőoktatási tanulmányok elkezdéséhez szükséges.

Fotó: Kozma István Fotó: Kozma István ©

Túlélést jelenthet, hogy a pedagógusképzés mellett egyéb szakokat is elindítottak?

Dr. Kelemen Judit: Az Egerhez való csatlakozás előtt csak tanító- és óvodapedagógus képzés működött Patakon alapszakként, illetve történtek próbálkozások a felsőfokú szakképzés terén is, de ezek a kezdeményezések nem tudtak gyökeret ereszteni. Mostanra viszont olyan szakok is elérhetővé váltak nálunk, amelyek a mi régiónkban újdonságnak számítottak. A képzési paletta bővítése ma is folyamatban van. A turizmus-vendéglátás, a programtervező informatikus és a szőlész-borász mérnöki felsőoktatási szakképzés már működik pár éve, és az idei az első tanévünk, hogy a programtervező informatikus és a szőlész-borász mérnöki alapszakon, azaz diplomát adó képzésben is kezdtek tanulmányokat hallgatók. Emellett pedig a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésünk is működik, szintén Eger jóvoltából. Ez nagyon fontos változás, hiszen országos tendencia, hogy a hasonló méretű és profilú intézmények, mint a sárospataki is, csak úgy tudtak boldogulni, hogy egy nagyobb egyetem részeként más típusú képzéseket is indítottak. Örömmel jelzem, hogy az Eszterházy Károly Egyetemen 2018 szeptemberétől gyógypedagógia alapszakos képzés is indul, s reményeink szerint a jövőben ez Sárospatakon is elérhetővé válik.

Jelenleg a Comenius Campusnak hány hallgatója van, és közülük mennyien járnak valamelyik pedagógiai szakra?

Dr. Kelemen Judit: Közel 400 hallgatónk van, több mint kétharmaduk pedagógusképzési területen tanul.

Éppen a napokban kerültek nyilvánosságra a 2015-ös nemzetközi PISA-felmérés újabb eredményei, és kiderült, hogy a magyar diákok nem teljesítenek jól. Ön szerint minek köszönhető a gyenge eredmény, és min kellene változtatni az oktatási rendszerben vagy módszerekben, hogy jobb eredményt érjenek el gyermekeink?

Dr. Kelemen Judit: Nem biztos, hogy én vagyok a legmegfelelőbb személy a kérdés megválaszolására. Sok összetevője van a felmérés eredményének: lehet az egyik ok, hogy ma a gyermekek másképp gyűjtik az információt, kevesebbet vagy mást olvasnak. A magyar oktatást sokan, sok mindenért kritizálják. Túlzsúfoltak a gyermekek hétköznapjai, a tananyag nem minden része való az adott korosztálynak, a mennyisége sem indokolt mindig, tehát a rendszer bizonyos átalakítása mindenképpen szükséges.

Felkészítik-e a hallgatókat arra, hogy nagyok a társadalmi különbségek az országban, de a megyén belül is?

Dr. Kelemen Judit: Hallgatóink különféle pedagógiai jellegű órákon kapnak olyan tudástartalmat, mely a kisebbségiekkel való bánásmódról szól, valamint a differenciálásról, mely a tehetséggondozás vagy a felzárkóztatás fontos eszköze. Igyekszünk hospitálási lehetőségeket biztosítani diákjaink számára a hagyományostól eltérő iskolákban is. Gyógypedagógiai intézménybe látogatnak, a hejőkeresztúri, KIP-módszert alkalmazó iskolában is hospitálnak, ezek mellett teljesíthetnek szakmai gyakorlatot összevont, mikro­létszámú iskolákban is. A helyi tankerület vezetője rendszeresen megkeres, hogy nagyon nagy szükség van tanítókra, próbáljuk meg az ügyesebbeket már a tanulmányaik idején arra biztatni, hogy menjenek át levelező tagozatra, és tanulmányaik mellett dolgozzanak tanítóként. Azok a hallgatók pedig, akik ezt vállalják, valóban arról számolnak be, hogy például első-harmadik osztályt kell összevontan tanítaniuk. Tehát igény van régiónkban a tanítók speciális tudására.

Hegyi Erika


„Comenius szellemi örökösei vagyunk”

Milyennek látja a jövő iskoláját? – kérdeztük a főigazgatótól.

Kifejtette: „Folyamatosak a változások minden téren. 10–15 évvel ezelőtt még nem is nagyon tudtunk elképzelni néhány olyan eszközt, ami ma már a mindennapi munkában természetessé vált. Tegnap épp egy okoseszközökhöz, digitális képességekhez kapcsolódó konferencián vettem részt, ahol az egyik előadó arról beszélt, hogy belátható időn belül milyen sokféle tevékenységet, munkát tudnak majd kiváltani a robotok. Egy kicsit eltúlozva: egy kutya és egy ember fog ellátni egy vállalatot. A kutya őrzi a gépeket, robotokat, az ember pedig eteti a kutyát. Nyilván ez túlzás, de azt kívánta hangsúlyozni az előadó, hogy a kreativitást, humánumot és szociális érzékenységet igénylő munkakörökben a robotok soha nem tudják majd pótolni az embereket. Hiszem, hogy az érzékeny lelkű emberekre, így a pedagógusokra is mindig nagy szükség lesz. Hiszem, hogy tovább erősödik az iskola egyébként nehezen megkérdőjelezhető szerepe, mert az iskola a sikeres és boldog élet kulcsa! Mi Sárospatakon Comenius szellemi örököseinek tekintjük magunkat, valamennyi oktatónk egyetért azzal a gondolattal, amelyet Comenius Sárospatakra érkezve fogalmazott meg: „ez az iskola igazán az kezdjen lenni, aminek minden iskolának lennie kellene: az emberiesség műhelye, az: Ég és Föld csemetekertje…”



Sárospatak.
BOON.HU






hirdetés