Görgei Artúrra emlékeztek Sárospatakon

Hermann Róbert előadása
Hermann Róbert előadása - © Fotó: BSZA
Sárospatak – Az előadást a honvéd tábornok születésének 200. évfordulója alkalmából szervezték meg.

„Áruló volt-e Görgei Artúr?” – egyebek mellett erre a kérdésre is kitért Hermann Róbert történész, egyetemi tanár abban az előadásában, amelyet Sárospatakon a Rákóczi Múzeumban tartott meg a napokban.

Kockázatos hadicselek…

Az előadó a tizenkilencedik század legnagyobb magyar hadvezérének nevezte Görgeit, aki ugyan nem nyert szembetűnően sok ütközetet, viszont az 1848–49-es szabadságharc során előnytelen pozíciókból, kockázatos hadicselek, elterelő hadműveletek segítségével gyakran érvényesítette akaratát a császári hadsereggel szemben. Példaként említette az 1848-as téli, valamint az 1849-es tavaszi hadjáratot.

„Míg az elsőben a csatákra felkészületlen magyar sereg taktikus, minimális veszteséggel kísért visszavonulása, az utóbbi esetében a győztes csaták megalapozása volt Görgei Artúr erénye” – mondta Hermann Róbert. Kitért arra is, hogy az augusztus 13-án bekövetkezett szőlősi (amit világosiként ismerünk) fegyverletétel után sokan árulóként tekintettek a tábornokra. Mint kiderült, ennek oka az lehetett, hogy mivel a fegyvert az országba betörő orosz csapatok előtt tette le, a győztesek kegyelmet kértek számára az osztrák császári csapatoktól. A történész vélekedése szerint az oroszok azt remélték, hogy ha őt nem bántják, vélhetően a többi tábornok életét is megkímélik az osztrákok. Nem így lett, hiszen 13 tábornokot Aradon kivégeztek. Görgei élete végéig küzdött azért, hogy az árulás vádja alól felmentést nyerjen, de rajta maradt a bélyeg.

Az évfordulóra szervezték

Tamás Edit a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának igazgatója zár­szavában azt mondta: az előadást a honvédtábornok születésének 200. évfordulója alkalmából szervezték meg. Görgei Artúr csaknem száz évet élt, hiszen 1818-ban született és 1916-ban hunyt el – mondta.

– BSZA –



Sárospatak.
BOON.HU






hirdetés