“Sárospatak különösen szerencsés hely”

Akt.:
A Szent Erzsébet ünnepen
A Szent Erzsébet ünnepen - © Fotó: Bujdos Tibor
Sárospatak – Idén – egy év kihagyást követően – május 14-16-között rendezték meg a Pünkösdi Szent Erzsébet Ünnepet Sárospatakon.

Szabadbattyánból, Székesfehérvár mellől érkeztem – mondta szombaton Szepesi Leona. – Hímeztek a gyerekek és színezni is lehetett. Rokonlátogatóban vagyunk és láttuk kiplakátolva a rendezvényt, így bejöttünk. Pont jól jött a benti rendezvény ebben a rossz időben. Még Sátoraljaújhelyre is megyünk rokonokhoz és a kalandparkba, ha az idő engedi.

Átadni az ifjúságnak

– Most a kulturális emlékhelyek napja van és úgy gondoltuk, hogy emléket állítunk Lórántffy Zsuzsannának, a hímzőműhelyének, Putnoki Klárának Lórántffy Zsuzsanna hímzőasszonyának – magyarázta. – Mivel szeretek kreatívkodni, nagyon szeretném ezt a csodálatos motívumkincset az ifjúságnak is átadni. Hogy kitől tanultam? Édesanyámtól, magamtól. Ugyanakkor a sárospataki képzőművészeti szakkör tagja voltam még gyerekkoromban, de az idősebbektől is.

Szerinte a gyerekek nagyon ügyesek, nagyon nyitottak és érdekes módon a kisfiúk is belelendülnek. Megvan a kézügyesség csak ma már nincs olyan mód és lehetőség, hogy ezt a kreativitást textilen vagy ilyen motívumokban úgymond ki tudják élni.

– Annyi kincs van Magyarországon, ami eltűnik, hogyha nem teszünk érte valamit – jelentette ki. – A hímzés, a motívumkincs időigényes és ezért van leginkább eltűnőben.

Gazdag kisugárzás

– Bicskéről érkeztem. Volt itt egy ismerősünk és mondta, hogy lehetne itt biciklizni és idejöttünk. Két napra jöttünk. Nem konkrétan a programra, csak biciklizni a környékre – ezt futtában Takács Balázs árulta el nekünk a várban, ahol dr. Hörcsik Richárddal, Abaúj és Zemplén országgyűlési képviselőjével is találkoztunk.

– Öt évvel ezelőtt a kulturális örökségről szóló törvény módosításával vált lehetővé, hogy múltunk kincseit, a fontos eseményeknek helyt adó épületeinket, tereinket ne csak kulturális örökség részeként tartsuk számon, hanem külön gondoskodással óvjuk és védjük – mondta.

– Sárospatak különösen szerencsés hely, ahol sok épített örökségünk van. Ezek ápolása elsődleges feladat. Sárospatakot úgy is szoktuk hívni, hogy a Bodrog parti Athén, a 46 történelmi emlékhely egyike. 3 kiemelt emlékhelyünk van itt: a Rákóczi vár, a Református Kollégium és a Nagykönyvtár. Olyan gazdag ezen épületek kisugárzása, hogy az egész Kárpát medencei magyarság történelmét is formálta. A több ezer itt végzett pataki diák beépült a magyar gazdaság és politika világába az elmúlt évszázadok során. A nagykönyvtár nemzeti örökségünk egyik kiválósága, a Rákóczi vár – ahol éppen vagyunk – pedig II. Rákóczi Ferenc örökül hagyott öröksége.

Juhász-Léhi István


Kapitány a parton

A Bodrog-parton Szent Erzsébet napjának alkalmából tartottak íjászversenyt 110 nevezővel.

– Egyesületünk Szent Erzsébet örökének a nyomában alakult – ezt Sipos Zsolt, a Sárospataki Lovagegyesületnek kapitánya mondta a szemerkélő esőben. – Három éve működünk, mint egyesület. Először családi szinten kezdtük, most meg már 26-an vagyunk tagok.

Saját magunk finanszírozzuk a ruházatot és a felszerelést. Járjuk az országot, és a Kárpát-medencét.

Szent Erzsébetre emlékezve

Árpád-házi Szent Erzsébet Sárospatak szülötte. A város évente visszatérő eseménye az 1231 Pünkösdjén szentté avatott királylányra való emlékezés a Pünkösdi Szent Erzsébet Ünnep. Vasárnap, a borongós és esős időre ellenére sokan járták végig Szent Erzsébet életének négy legfontosabb állomását jelképező helyszínt, amelyeken korhű ruhákba öltözött szereplők tisztelegetek Erzsébet előtt.








hirdetés