Sárospatak egy élhető város

2018.02.5 12:49

Aros János, Sárospatak polgármestere - © Fotó: Bánhegyi Gábor

Sárospatak – 1968-ban, azaz kereken 50 évvel ezelőtt nyilvánították ismét várossá Sárospatakot. A jubileum mellett azonban más oka is van az örömre a város vezetésének.

Kicsit már könnyebb

– Amióta polgármesterként dolgozom, még alig akadt olyan év, hogy ne költségvetési hiánnyal kezdtünk volna – mondja Aros János, Sárospatak polgármestere. – Minden évben azon dolgoztunk, hogy tudjunk a költségeinken lefaragni, és miként tudunk további megtakarításokat elvégezni. Tavaly azonban több év végi állami támogatásnak köszönhetően az évet 200 millió forintos plusszal kezdtük, ami mindenképpen megnyugtató volt a számunkra. 2006-ban a kollégáimmal együtt átnéztük, melyek azok a területek, amelyekben a városnak fejlesztésekre van szüksége. Megfelelő önerő híján elsősorban a pályázati lehetőségekre támaszkodtunk és támaszkodunk a mai napig is. Az nyilvánvaló volt, Sárospataknak évtizedes infrastrukturális lemaradásai vannak. Egyebek mellett ezt igyekszik majd felszámolni az a napokban induló hatalmas beruházás, amelynek köszönhetően 2,8 milliárd forintból kicseréljük a város elavult szennyvízhálózatát. Ezt követően megnéztük, milyen beruházásokat kell végrehajtanunk ahhoz, hogy a pataki polgárok egy biztonságos, élhető város lakói lehessenek. Ennek érdekében megtörtént például a közvilágítás korszerűsítése, emellett a fontosabb intézmények energetikai korszerűsítése, amelyeknek köszönhetően ma évente 50–60 millió forintot tudunk megspórolni az energiaszámlákon.

250 ezer látogató

Sárospatak életében az utóbbi években egyre nagyobb szerepet játszanak a városba látogató turisták.

Azt be kellett látnunk, hogy várhatunk ugyan a több száz munkahelyet létrehozó nagyvállalkozókra, de ez többnyire csak ábránd – mondja a pataki polgármester. – Azzal kell gazdálkodnunk, amink van. Ez pedig az a páratlan természeti és épített érték, a rendkívül gazdag történelmi hagyomány, amellyel Sárospatak rendelkezik. Éppen ezért úgy gondoltuk, és így gondoljuk a mai napig, hogy annyi turisztikai beruházást kell végrehajtanunk, amennyit csak lehetséges. Folyamatosan zajlik a Bodrog-part rendbetétele, a folyóparti kikötők létesítése, hogy a vízi úton érkező turisták is megálljanak a városunkban, vagy nálunk szálljanak vízre. Utolérhetetlen látványossága a környéknek a Megyer-hegyi tengerszem, ahol a közeljövőben egy nagyobb beruházást igyekszünk megvalósítani, hogy még turistabarátabb látványossággá váljon. Itt található a környék egyetlen termálfürdője, amelynek a téliesítésével azt reméljük, még több vendég látogat majd el hozzánk, bár a végardói fürdő a maga éves 250 ezres látogatószámával és 100 millió forintos bevételével már eddig sem okozott csalódást. Amíg 2016-ban 69 ezer vendégéjszakát regisztráltunk Sárospatakon, addig ez a szám 2017-ben 80 ezer fölé nőtt, ami párját ritkító fejlődés.

Megállt az elvándorlás

A turisták azonban csak akkor jönnek szívesen, ha a város és környékének egésze a szebbik arcát mutatja.

– Nem csupán a turistákra, hanem elsősorban az itt élőkre gondolunk, amikor olyan beruházásokat hajtunk végre, amelyek a Patakon megfordulók komfortérzetét erősítik – mondja Aros János. – Tavaly hat útfelújítást végeztünk el, megtörtént a járdák egy részének rendbetétele, az óvodák, iskolák korszerűsítése, a templomok felújítása. Ha összeszámolom a nem csupán az önkormányzat által elnyert pályázatokat, akkor az utóbbi időben 17 milliárd forintnyi fejlesztési pénz érkezett a városba, amelyeknek köszönhetően jelentősen javult az itt lakók életminősége. 2002-től lassan, de folyamatosan csökkent Sárospatak lakóinak a száma. Ez 2016-ban megállt és a tavalyi volt az első év, amikor egy kicsit felfelé indult ez a mutató, ami azt jelzi, egyre többen érzik úgy, hogy Sárospatak egy élhető város.

ÉM-BG