Rizikóriadó: több magyar hal meg koszorúér betegségekben, mint európai

Két és félszer több magyar hal meg koszorúér betegségekben, mint európai, a francia átlaghoz képest pedig hétszer több olyan 65 év alatti magyar férfi hal meg, amelyik ilyen kórban szenved.

Ilyen riasztó adatok miatt hirdeti meg idén már második alkalommal a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) a Rizikóriadó elnevezésû kampányt. A program csütörtöki tájékoztatóján Forster Tamás, a társaság elnöke elmondta: a fõ céljuk, hogy felhívják a magas vérnyomásban szenvedõ betegek figyelmét, nem elég az orvosi kezelés, a tabletta, saját maguknak is törõdniük kell az egészségükkel.

Infarktushullám söpört végig Finnországon a ’70-es években, amely kimutathatóan összefüggésben volt a zsíros ételek túlzott fogyasztásával, a mozgásszegény életmóddal, a sok alkohollal – mondta Kiss Róbert Gábor, az MKT fõtitkára. Most hasonló a helyzet a volt szocialista országokban, így Magyarországon is. A finneknek 20 év alatt sikerült ötödére csökkenteni a szív-, és érrendszeri halálozás számát a szemléletváltással és ezzel együtt járó életmódváltással – tette hozzá.

A fõtitkár elmondta: Itthon is ez a cél, bár jelenleg a nõk és a fiatalok körében még emelkedik is a dohányosok száma. Európától eltérõen ráadásul nem a kevésbé veszélyes sört és bort, hanem a töményeket fogyasztják a magyarok, sõt a többség alig mozog és továbbra is nagyon egészségtelenül étkezik.

Mindezek a tényezõk hozzájárulnak ahhoz, hogy minden 4. magyarnak magas a vérnyomása és minden második szív-, és érrendszeri betegségben hal meg. A fõtitkár szerint ráadásul a magas vérnyomásban szenvedõk csupán 40 százaléka kap megfelelõ kezelést. 25 százalék nem is tudja magáról, hogy beteg, azok közül pedig, akik tudják, sokan nem szedik be a gyógyszert, vagy rossz gyógyszert szednek – tette hozzá.

A társaság elnöke beszámolt arról, hogy a kampány során például a háziorvosi rendelõkben kis közérthetõ filmekkel, oktatófüzetekkel próbálják felhívni a várakozás közben a betegek figyelmét a mozgásgazdag, dohányzásmentes életmód fontosságára. Szorosabbra akarják fûzni nemcsak az orvosok és betegek, hanem a betegek és nõvérek közötti kapcsolatot. Ez utóbbi cél miatt idén másodszor tüntetik ki majd az Év esélynövelõ díjával azt a nõvért, aki a legtöbbet tesz a magasvérnyomás megelõzéséért.








hirdet�s