Őrizetben Tátrai, Fekszi és Székely – 7 milliárd forintos kárt okoztak az államnak

Összesen majdnem hétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okoztak az államnak a Központi Nyomozó Főügyészség szerint a moszkvai kereskedelmi központ eladásával az ügyben kedden őrizetbe vett gyanúsítottak. Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatóját különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítják. Fekszi Márta korábbi külügyi államtitkárt és Székely Árpád volt moszkvai magyar nagykövetet ugyanebben az ügyben bűnsegédként fogták gyanúba.

A Központi Nyomozó Főügyészség keddi tájékoztatása szerint 2009. november 30-a óta nyomoznak a moszkvai Kereskedelmi Képviselet 2008-ban történt értékesítésével összefüggésben. A nyomozást hivatalból rendelték el, az Állami Számvevőszék megállapításai alapján.

Kedden a Központi Nyomozó Főügyészség az ügy kapcsán előállította, majd – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt – gyanúsítottként hallgatott ki három érintettet. A gyanúsítottak a KNYF közleményében csak monogramján szereplő Tátrai Miklós, az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatója, Fekszi Márta korábbi külügyi államtitkár és Székely Árpád egykori moszkvai magyar nagykövet. A nyomozó ügyészek kedden házkutatást tartottak a három ember lakásaiban és bizonyítékokat foglaltak le. Mindhárom embert őrizetbe vették.

A gyanú szerint a Külügyminisztérium nevében a moszkvai magyar nagykövet 2008. március 4-én, felhatalmazás nélkül szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű céggel a moszkvai Kereskedelmi képviselet épületének eladására. Az épület vagyonkezelője a Külügyminisztérium, tulajdonosa a Magyar Állam volt eredetileg. A szerződés 23,6 millió amerikai dolláros vételárat tartalmazott, ami azonban lényegesen alacsonyabb volt a moszkvai épület valós piaci értékénél. Az ingatlan valós piaci értéke egyébként a beszerzett szakvélemények alapján egyébként 52 millió dollár, ami 30,7 millió dollárral – körülbelül 6 milliárd 150 millió forinttal – több, mint amennyiért eladták. Egyébként már egy 1991-es értékbecslés is jóval többre értékelte az épületet, mint amiért 2008 márciusában eladták azt.

A vevő 21,3 millió dollárt át is utalt az államnak, az MNV Zrt. értékesítési bevételi számlájára. Ezt 3,5 milliárd forintra konvertálták át.

A jogszerűtlenül megkötött, előnytelen szerződésről Fekszi Márta és Tátrai Miklós is tudott. Azt a látszatot akartak kelteni, hogy az épület még nincs is eladva. Ezért Fekszi Márta kezdeményezésére a Székely Árpád – a gyanú szerint – 2008 nyarán beszerzett egy hiányos, 19,9 millió dollárról szóló értékbecslést. Erre alapozva az MNV előkészítette és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyta az épület pályázati úton történő értékesítését. Ennek az volt a célja a hatóság szerint, hogy a már eladott épületre vonatkozó, törvényeknek megfelelő okiratok utólag elkészüljenek.

A benyújtott pályázatokból a nagykövet azt a céget hozta ki nyertesnek, amelyik korábban megvette a Kereskedelmi Központot. A céggel a nagykövet 2008. november 5-én kötötte meg a hivatalos adásvételi szerződést, a korábbi szerződéshez képest 2,3 millió dollárral kisebb összegre. Teljesítésként elfogadták a más hónapokkal korábban kifizetett 21,3 millió dollárt.
Már egyébként ez a márciusi és novemberi árfolyam-különbözet is 742 millió forint veszteséget hozott. Mivel amennyiben a 21,3 millió dollárt nem márciusban – az valós eladáskor – hanem a novemberi szerződés után váltják forintra, a márciusi 3,5 milliárd forint helyett 4,2 milliárdot jelentett volna az összeg. Amellett, hogy az épület több mint 6 milliárd forinttal ért többet, mint amennyiért eladták.

Fekszi Márta és Székely Árpád panaszt jelentett be a házkutatási és az őrizetbe vételi határozatok, valamint a megalapozott gyanú közlése ellen. Tátrai a megalapozott gyanú közlése és az őrizetbe vételi határozat ellen élt panasszal. A gyanúsítottak vallomást tettek, melyben tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését.








hirdet�s