Rétvári Bence: nincs külön magyar, cseh és lengyel történelem

  Budapest, 2012. május 3., csütörtök (MTI) – A diktatúrák történetének szempontjából nincs külön magyar, cseh és lengyel történelem, hanem közép-európai történelem létezik – mondta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára A katyni tragédia utóélete című konferencia megnyitó beszédében csütörtökön Budapesten.

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Kremlinológiai Intézete és a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola rendezvényén az államtitkár kitért arra, hogy a kommunizmus idején a nemzetek ellenállását akarták megtörni a közép-európai régióban, így Magyarországon is, és a középosztályt igyekeztek megsemmisíteni.
Rétvári Bence szólt arról, hogy a 15-22 ezer katyni mártír között magyarok is voltak, a mészárlást pedig a pártállami időkben a németek bűneként állították be a szovjetek. Úgy fogalmazott: fájdalmat és csapást jelentett a lengyelek számára a 72 évvel ezelőtti tömeggyilkosság.
Annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy a magyaroknak és a lengyeleknek Európában missziójuk van a közelmúlt feltárásának területén.
Felhívta a figyelmet: a lengyel-magyar barátságnak egyre több ünnepe van, ami az összetartozást erősíti. Augusztus 22-ét tavaly a totalitariánus diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánították, s ebbe a náci és a kommunizmus diktatúrák áldozatai egyaránt beletartoznak. Először Varsóban rendezték meg az emléknapot tavaly, az idén pedig Magyarországon lesznek a rendezvények – közölte.
Megjegyezte, a kommunizmusnak 100 milliós nagyságrendben voltak áldozatai a kommunizmus alatt. Hozzáfűzte: Katynban bírói ítélet nélkül tömegesen gyilkoltak olyan embereket, akik hazájuk védelmére szerződtek.
Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy a tudományos eszmecserék, konferenciák a történelmi félreértéseket vagy a korábbi tudatos dezinformációkat helyre tudják tenni. A múltat azért kell megismerni, hogy jobban tisztában legyünk a jelenünkkel, és tudjuk tervezni a jövőnket – mutatott rá.
Horváth János, az Országgyűlés korelnöke megjegyezte: a társadalomnak meg kell tanulnia, hogy “kik vagyunk és kik nem vagyunk”. Emlékeztetett arra, volt olyan időszak, amikor a hatalom megtiltotta a népnek, hogy saját történelmét megismerje. Ezért “fehér foltok” keletkeztek a nemzetek tudásában, és a katyni tragédia valódi körülményeiről sem tudtak sokáig az igazat – mondta.
A fideszes országgyűlési képviselő szólt arról is, hogy lengyel emberek tömegesen menekültek Magyarországra a második világháború idején, Lengyelország német és szovjet lerohanása után. Ekkor volt olyan időszak, amikor Balatonbogláron működött az egyetlen lengyel gimnázium a világon. Ide közéleti személyiségek is jártak, sőt megfordult ott Teleki Pál akkori miniszterelnök is.
Megemlítette, hogy lengyel inspirációra tört ki a forradalom 1956-ban Magyarországon.
Kozma Gábor, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola rektora köszöntőjében kiemelte: a lengyel és a magyar nemzet mindig szimpátiával tekintett egymásra, az államnak pedig méltó módon kell bánnia a történelmi múlttal. Emlékezni kell nemcsak ma, hanem a továbbiakban is – tette hozzá.
Ö. Kovács József, a KRE intézetvezetője annak a reményének adott hangot, hogy “a nálunk fiatalabbak (…) az elfojtott emlékezetet szakszerű módon, forráselemzéssel megkerülhetetlen munkákat alkotva” feltárják.
Biernacki Karol, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója elmondta: Szegeden a katyni mészárlásra emlékező keresztet állítottak fel, de foglalkoztak a délvidéki vérengzésekkel is; utóbbi témáról 2009-ben Zentán konferenciát szerveztek.
A konferencián – amely a KRE-n havonta egyszer tartandó sorozat első része – felszólaltak még Kapronczay Károly és Németh István egyetemi tanárok, Kovács Orsolya polonista és Konrad Sutarski közíró; Kun Miklós, a KRE egyetemi tanára, a Kremlinológiai Intézet vezetője moderálta az eseményt.