Hónapokat csúszik az Országos Autista Stratégia elfogadása

Az Országos Autista Stratégia egyik kulcskérdése az oktatás. Öt évvel ezelőtt 600-700, autizmussal diagnosztizált gyermek vett részt a közoktatásban, és mára ez a szám 1300-ra emelkedett. A következő években újabb duplázódásra kell készülni, mert egyre többüknél ismerik fel a problémát- mondta a Független Hírügynökségnek Petri Gábor, az Autisták Országos Szövetségének ügyvezető titkára.

Az iskolák, tanítók, tanárok nincsenek felkészülve autista gyerekek oktatására, és Magyarországon még nem képeznek autizmusra szakosodott gyógypedagógusokat. Az ilyen gyerekek ezért az esetek többségében magántanulók lesznek. Általában az édesanyjuk marad otthon velük, aki kiesik a munkaerőpiacról. Ez pedig anyagilag is megviseli a családokat. Az Országos Autizmus Stratégia azt javasolja, hogy szakértői csoport dolgozza ki az autizmus-specifikus oktatás minőségi kritériumrendszerét. Ez meghatározná, hogy egy normál vagy speciális általános iskolában a pedagógusnak milyen képzettséggel, eszköztárral kell rendelkeznie ahhoz, hogy autista gyerekeket taníthasson - tette hozzá Petri Gábor.

A tervezet tartalmazza egy országos hatókörű, de kis létszámú felnőtt autista krízisellátó hely létrehozását is. A családok jelentős része ugyanis jelenleg nem tud hová fordulni, ha például sürgős orvosi, pszichiátriai segítségre lenne szükség. A modellintézménnyel 2-3 éven belül kiderülne, hogy mekkora összegből, milyen személyi és tárgyi feltételekkel működhet egy ilyen ellátóhely, és a tapasztalatok alapján országos hálózatot lehetne kialakítani. A felnőtt bentlakásos intézetekkel kapcsolatban a stratégia mindössze ajánlással él. Eszerint az állami támogatásból épülő lakóotthonokra kiírt pályázatok között előnyben kellene részesíteni azokat, amelyek autista emberek számára készülnek.

Az Országos Autizmus Stratégiát eredetileg idén júliusban kellett volna elfogadnia a kormánynak, ám több hónapos csúszásban vannak. A tervezetet a szakértők átadták a Szociális Minisztériumnak, és jelenleg háttértárgyalások folynak az oktatási és az egészségügyi tárcákkal az őket érintő területekről. Petri Gábor abban bízik, hogy még idén elfogadják és kormányhatározat születik róla.

Senki sem tudja, hogy pontosan hány ember élhet autizmussal Magyarországon. Az Országos Autisták Szövetségének 1300 tagja van, és információik szerint az országban nagyjából 4-6 ezren lehetnek a diagnosztizáltak. Becslések szerint azonban tízszer többen, 40-60 ezren lehetnek kisebb-nagyobb mértékben autisták. Pontos számot azért nem lehet tudni, mert egy részüknél nem ismerték fel a problémát, másokat pedig értelmi fogyatékosként vagy pszichiátriai betegként tartanak nyilván. Éppen ezért januárban indul az Országos Autizmus Felmérés, amelynek adataival a szakértők a stratégiát szeretnék alátámasztani. A kutatási eredményeket várhatóan jövő júniusban hozzák majd nyilvánosságra.

Az autizmus (latinul: önmagára irányult) az agyműködés fejlődési zavara, amely genetikai tényezők, illetve az agyat ért károsító hatások következményeként jön létre. A tünetek az első három életév során jelentkeznek, és csaknem minden esetben egész életen át megmaradnak. Az autisták nehezen építenek ki kapcsolatokat, nem értik mások érzéseit és gyakran nem kommunikálnak. Tízezer ember közül 4-5 mutat súlyos, 15-20 pedig enyhébb autista tüneteket.

További információk: www.esoember.hu