Repkednek a bírságok a romákra Gyöngyöspatán

Akt.:
Gyöngyöspata látképe
Gyöngyöspata látképe - © Fotó: Ferenczy Dávid | abcug.hu
Budapest, Gyöngyöspata – Gyöngyöspatán ma sem értik, miért éppen náluk tört ki 2011-ben az elmúlt évek egyik legnagyobb botránya. A hetekig masírozó fekete egyenruhások képe ma is elevenen él a romákban, a gyöngyösi rendőrkapitány viszont most is állítja, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület nem volt szélsőjobboldali. Közben a romák arra panaszkodnak, hogy a rendőrök tíz-húszezer forintra büntetik őket azért, mert a faluvégén járda helyett az úton sétálnak. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Szerintem jó a közbiztonság. Cigánygyerek, szerinted jó?”

– szólt oda a bajszos, baseball-sapkás közmunkásfőnök a fiatal fiúnak, aki vasvillával hányta az elszáradt gazt a kistraktor utánfutójára. Nem sokkal előtte nagy berregéssel bukkantak fel az utca végén: a főnök felkormányozta a járgányt a templom előtti térre, mire a fiú leugrott hátulról, és munkához látott. “Rossz” – válaszolta szűkszavúan. “Nem tudtok rabolni, mi?” – csipkelődött tovább a főnök, de a fiú nem ült fel neki, némán dolgozott tovább. A templom árnyékában álltunk, rövidre nyírt pázsit és takaros virágágyások között. Mögöttünk néhány nő a kiskertet kapálta, az út túlsó oldalán a gyógyszertár mellett még hárman dolgoztak, mind közmunkások voltak.

Gyöngyöspatán öt évvel ezelőtt jelentek meg a helyi Jobbik kezdeményezésére a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai. A fekete ruhás férfiak két hétig folyamatosan járőröztek a cigánysoron, majd felbukkantak a Véderő és a Betyársereg nevű szervezetek is, állításuk szerint azért, mert baj volt a közbiztonsággal, a jogvédők szerint viszont megfélemlítették a romákat. A masírozásból az elmúlt évek egyik legnagyobb botránya lett, az indulatok tömegverekedésig fajultak. Hónapokon keresztül politikusok, rendőrök és civilek tömegei próbáltak rendet tenni a faluban, egyszer még Pintér Sándor belügyminiszter és az amerikai nagykövet is megjelent.

A 2011-es események után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) beperelte a Heves megyei Rendőr-főkapitányságot, amiért nem védték meg a romákat a hetekig járőröző szélsőségesektől. A bíróság áprilisban másodfokon – megváltoztatva az elsőfokú ítéletet – a rendőrség javára döntött. Az indoklásban szerepelt az is, hogy a romák azért féltek, mert összekeverték a Szebb Jövőért egyenruháját az addigra, éppen félelemkeltő tevékenysége miatt feloszlatott Magyar Gárdáéval.

gy1

A kérdéses egyenruhák 2011-ben: balra egy hagyományos polgárőr-egyenruha, középen a Szebb Jövőért egyenruhája, jobbra pedig a Magyar Gárdáé | Fotó: Hajdú D. András

A TASZ szerint a romák nem véletlenül keverték össze őket, hiszen a járőrözők a Gárdáéra hajazó jelképeket viseltek, nem beszélve a két szervezet tagsága közti átfedésről (az alapító László Attila korábban gárdista főkapitány volt Békés megyében). A Gárdát és az egyesületet Ormosi Attila akkori Heves megyei rendőr-főkapitány is összekeverte véletlenül a tanúvallomásában, a romák pedig ma is gárdistákként emlegetik az egyenruhásokat. (A perről és a rendőrök vallomásairól itt olvashat bővebben).

Balogh Tibor gyöngyösi rendőrkapitány 2014-ben a bíróságon azt mondta, “a roma helyi kisebbség ellenállása valószínűleg arra vezethető vissza, hogy az egyesület tagjait azonosították szélsőjobboldali szervezetekkel”. Az Abcúg kérdésére most

a rendőrkapitány fenntartotta, hogy a romák tévesen gondolták szélsőjobboldalinak a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet.

Arról a szervezetről van szó, amelyet 2014-ben, néhány hónappal Balogh vallomása után azért oszlatott fel a bíróság, mert működésével veszélyeztette a romák biztonságát, és akár erőszakos fellépést is szükségesnek érzett velük szemben.

A 2011-es események mélyen beleivódtak a romák emlékezetébe. “Így toltuk az ablak elé a szekrényeket” – mutatta a Bem utcai cigánysoron élő Bea, amikor beléptünk az elfüggönyözött, lilás szűrt fényben úszó szobába. “Annál rosszabb nem lehet, mint akkor volt, amikor csak rettegve tudtunk aludni. Volt, hogy mentem a kishúgomért az óvodába, és jöttek utánam. Ott álltak végig az épület előtt, hiába voltak kint a rendőrök. Azóta sokan el vannak bizakodva” – utalt a nem roma gyöngyöspataiakra.

gy2

Fotó: Ferenczy Dávid

“Sokakban benne maradt a gyűlölet, olyanokban is, akikben nem volt. Csak most már burkoltabban megy, mint annak idején. Ha például bemegyek a boltba, biztos, hogy egyből két eladó jön utánam. Ez mi? Szegregáció, apa!” – mondta egy másik férfi. De van, aki szerint a 2011-es botrány után elindított közmunka-program sokat segített. “Azóta mindent a romák tartanak rendben a faluban, ezért elfogadóbbak velünk, de még mindig háromszor többet kell letennünk az asztalra” – mondta. “Azóta van csak baj, mióta megjelent a Jobbik” – vette át a szót egy másik közmunkás férfi. “Mindig voltak kisebb problémák, de a politika felfújta az egészet”.

Öt év után úgy tűnik, Gyöngyöspata jóformán a véletlennek köszönheti, hogy a roma-nem roma konfliktusok jelképévé vált. “Nem volt itt semmi helyzet, csak helyzetet csináltak” – emlékezett vissza egy nem roma férfi az ábécé előtt. A boltnál dél körül többen összeverődtek a tavaszi időben, pár másodperc múlva szisszent az első Kozel, ami csak előjáték volt a kétdecis, rossz ízű csemege-vodkához. “Én erdélyi vagyok, emlékszem, anyám telefonált is akkor, hogy látja, mi megy a tévében. Mondtam neki, hogy fel van az fújva, nincsenek akkora bajok” – mesélte egyikük, aki hamarosan el is búcsúzott, mert szülőfalujába sietett, a testvére temetésére.

gy3

Fotó: Ferenczy Dávid

“2011 előtt sem voltak, és azóta sincsenek kirívó bűncselekmények. Nincsenek átlagon felüli problémák” – mondta Balogh Tibor gyöngyösi rendőrkapitány. Balogh bírósági vallomása szerint a Szebb Jövőért 2011-ben azzal az indokkal jelent meg, hogy normalizálni akarja a közbiztonságot. A kapitány most azt mondta, semmiképp sem a rossz közbiztonsági helyzet vezetett az akkori eseményekhez, de mára normalizálódott a helyzet.

“Nekünk most az a dolgunk, hogy elfelejtsük, ami történt” – mondta az Abcúgnak Hevér Lászlóné, a város fideszes polgármestere, aki 2014-ben vette át a jobbikos Juhász Oszkár helyét. Hevérné nem akart bővebben beszélni a település mostani helyzetéről, mert szerinte a sajtó csak akadályozza a felejtést. “Mindig van valami, ami miatt újból vissza kell emlékeznünk. Éljük a mindennapjainkat, de ezek a dolgok megzavarnak minket”.

Tízezres csekkek úton sétálásért

A TASZ azért is perelte a rendőrséget, mert úgy látta, hogy a rendőrök irreális szabálysértési bírságokat kezdtek kiszabni a romákra, és ez a szélsőségek távozása után még hónapokig tartott. Az alapvető jogok biztosának vizsgálata is kimutatta, hogy volt olyan roma, akit megbüntettek kerti hulladékégetésért, miközben ugyanezért egy nem romát nem bírságoltak meg.

A TASZ a per során bekérte a rendőrség bírságolási adatait, amiből az derült ki, hogy 2011-ben nyolc hónap alatt a 86 megbírságolt emberből 61 roma volt, miközben a 2800 lakos közt csak 450 roma van. A bíróság másodfokon – ellentétben az elsőfokú ítélettel – mégis a rendőrség javára döntött. Balogh Tibor gyöngyösi rendőrkapitány ma sem tartja reálisnak ezeket a számokat.

Bár a büntetések önmagukban törvényesek, az elsőfokú bíróság azért marasztalta el a rendőrséget, mert egy gyakorlat akkor is sértheti az egyenlő bánásmódhoz való jogot, ha az azt alkotó egyedi intézkedések, vagyis maguk a bírságolások törvényesek. Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője szerint ennek a mondatnak jogtörténeti jelentősége volt, mert a diszkrimináció pontosan így működik a gyakorlatban.

gy4

Fotó: Ferenczy Dávid

Az Abcúgnak a múlt héten több roma lakos arról számolt be, hogy továbbra is 5-10-20 ezer forintos bírságokat kapnak közúti közlekedési szabályok megsértése miatt, például azért, mert a járda helyett az úton mennek, vagy mert hiányzik a bicikliről a lámpa és a csengő. Egy tizenhét éves fiú a rendőrségi értesítő indokolása alapján azért kapott írásbeli figyelmeztetést, mert “gyalogosan haladt az úttesten annak ellenére, hogy azzal párhuzamosan a gyalogosok közlekedésére kiépített akadálymentes járda volt kialakítva”.

A fiú fiatal kora miatt nem kapott pénzbüntetést, de a levélben benne van, hogy a következő szabálysértése szigorúbb elbírálás alá fog esni, és akár 150 000 forintos büntetést is kaphat. A Bem utcán sétálva alig találtunk olyan lakót, akinek ne lapult volna a fiókjában legalább néhány hasonló levél és csekk. Többen azt mondták, ott is megbüntetik őket az úton sétálásért, ahol járhatatlan a járda, vagy ahol babakocsival nem lehet elférni.

Egy nem roma férfi úgy hallotta, volt olyan roma, akit háromszor büntettek meg hazafelé menet. “Először azért, mert nem volt lámpája, aztán közterületen vizelt, harmadszor meg azért, mert visszapofázott a rendőrnek”.

Balogh Tibor szerint kisebb fokú szabálysértésnek számít például az úton sétálás, vagy ha valaki nem kapcsolja fel a lámpáját. “A KRESZ azért van, hogy betartsuk, a rendőrnek pedig intézkedési kötelezettsége van, ha szabálysértést észlel. Azt mérlegelheti, hogy bírságot szab ki, vagy csak figyelmeztet. Ha úgy látja, hogy a figyelmeztetésnek is elegendő visszatartó ereje van, akkor azt fogja választani. Ezzel is próbáljuk elkerülni, hogy az emberek azt érezzék, csak büntetni akarjuk őket” – mondta. Balogh nem tudta megmondani, hogy a rendőrök melyik szankcióval élnek gyakrabban.

gy5

Fotó: Ferenczy Dávid

A rendőrkapitány szerint Gyöngyöspatán nem szabnak ki több bírságot ilyen szabálysértésekért, mint máshol, arról pedig nincs tudomása, hogy a nem romák más elbírálás alá esnének. “Nem hiszem, hogy így lenne, és ilyen panasz nem érkezett hozzám. A legutóbbi testületi ülésen ott volt Farkas János, a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (RNÖ) elnöke, és ő sem jelzett ilyesmit” – mondta.

A rendőrség számára kétféle állampolgár van: tisztességes és szabályszegő. Sem vallás, sem bőrszín, sem más alapján nem különböztetünk meg.”

Hevér Lászlóné polgármester szerint 2011-ben őt is állandóan igazoltatták, sőt meg is megbüntették azért, mert lejárt a kocsija műszakija. “Mindenki ellenőrzés alatt van” – mondta.

A pénzbüntetéseket le is lehet dolgozni, de erről a legtöbb romának nincs tudomása, vagy ha van is, inkább nem vállalja az ezzel járó nehézségeket. Zsuzsanna fiát is megbüntették, amiért szabálytalanul kelt át az úton: befizetni nem tudta a csekket, de ahhoz, hogy ledolgozza, be kellett volna utaznia a gyöngyösi munkaügyi központba, így végül leülte a büntetést.

A gyöngyöspatai önkormányzati lap áprilisi számában megjelent egy cikk arról, hogy a Roma Produkciós Iroda Alapítvány nemrég több rosszul felszerelt biciklit is helyrehoztak a büntetések elkerülése érdekében.

Jovánovics Eszter szerint a biciklifelújító programok elősegíthetik ugyan a biztonságos közlekedést, de a rendőrségi diszkrimináció problémáját nem feltétlenül oldják meg. “Hiába jól felszerelt valakinek a biciklije, mindig lehet találni valamit, amiért meg lehet büntetni. Ezt mutatja a tapasztalat, hiszen látjuk, hogy abszurd dolgokért bírságolják a romákat, például mert az úttesten közlekednek a faluvégi cigánysoron, ahol keskeny és járhatatlan a járda és szinte nincs autóforgalom. Ugyanezért nem romákat nem szoktak megbírságolni”.

Az emberek örülnek, ha rendőrautót láthatnak

Balogh Tibor szerint az elmúlt években nagyon jó viszony alakult ki a rendőrség és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat között. “Folyamatos kapcsolatban vagyunk Farkas János elnökkel, és szerencsére meg tudjuk beszélni az őket érintő problémákat. De ez nem azt jelenti, hogy panaszai lennének, sőt dicsérte az gyöngyöspatai őrsparancsnokot is” – mondta. Gyöngyöspatán 2012 óta működik rendőrőrs, most például azon dolgoznak, hogy roma fiatalok is részt vehessenek a helyi polgárőrség munkájában. (A Balogh Tiborral készült interjú után telefonon megkerestük Farkast is, hogy reagáljon az RNÖ és a rendőrség kapcsolatáról szóló kijelentésekre, de erre nem volt hajlandó, mert korábbi, gyöngyöspatai riportunk során etikai okokból nem fizettünk neki azért, mert bemutatott minket a szabálysértésekben érintett romáknak).

gy6

Rendőrautó Farkas János roma nemzetiségi önkormányzati elnök háza előtt | Fotó: Ferenczy Dávid

A rendőrkapitány szerint Farkas egyszer fel is hívta, hogy megköszönje, amiért aznap többször is látta a rendőrautót az utcájában. “A lakosok örülnek, és köszönik, ha feltűnik a rendőrautó” – mondta. “Nyilván a szabálysértők nem örülnek, de aki törvénytisztelő és becsületes, annak nincs félnivalója”. Balogh szerint az elégedettségmérésekből is az derül ki, hogy a lakosok jónak tartják a rendőrség munkáját. “A legutóbbi lakossági fórumon sem vetődött fel a rendőrséget érintő kérdés. Tehát ez azt jelenti, hogy nincs probléma”.

Szurovecz Illés | abcug.hu


Nektek hiába tanítjuk az informatikát, úgysem értitek meg

Leckét évekig nem kaptak, mert úgysem tudják megcsinálni, a farsangi bálba nem engedték be őket, osztálykiránduláson sem voltak soha, ahogy az iskolai úszásoktatásból is kimaradtak. Ezt állították a bíróság előtt tett tanúvallomásukban azok a gyöngyöspatai fiatalok, akiket szegregáltan oktatott a helyi általános iskola. Kártérítést szeretnének a szerintük meghiúsult jövőjükért.

Figyelmetlenek voltak a romák, ezért félhettek az egyenruhásoktól

A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület csak a gyülekezéshez való jogával élt, amikor hetekig masírozott a gyöngyöspatai cigánytelepen, az ott élők pedig azért féltek tőlük, mert összekeverték az egyenruhájukat a Magyar Gárdáéval. Többek közt ez derül ki a Heves megyei Rendőr-főkapitányságot felmentő másodfokú ítélet indoklásából. Vannak olyan rendőrfőnökök, akik félelemkeltésre nem emlékeznek, csak párosával sétálgató, beszélgető emberekre.

A másodfokú bíróság már nem talált diszkriminációt Gyöngyöspatán

Megváltoztatta az elsőfokú ítéletet a Debreceni Ítélőtábla a gyöngyöspatai romák diszkriminációs perében. A másodfokú ítélet értelmében a rendőrség nem diszkriminálta a romákat, amikor nem lépett fel a cigánysoron járőröző szélsőségesekkel szemben.

Cigány gyerek nem használhatja a magyar gyerek mosdóját

Kémia órán interneteztek, nyolcadikban a negyedikes magyar tankönyvből tanították őket, van, aki 14 éves korában még se írni, se olvasni nem tud. Ők azok a gyöngyöspatai cigány gyerekek, akiket jogellenesen szegregált a helyi általános iskola, és akik ezért kártérítési pert indítottak. Ez nem csak hosszútávú lelki sérüléseket okozott, de az óriási tudáshiányuk miatt szinte egyikük sem tudta elvégezni a középiskolát, szakma és érettségi nélkül pedig nulla esélyekkel néznek a jövőbe.