Regényírás, -olvasás ugyanolyan könnyen

Regényírás, -olvasás ugyanolyan könnyen
Az élénk tekintetű, vékony, helyes kis barna sráccal egy parkban találkoztam. Akár egy igazi randi – leszámítva, hogy a partnerem még nincs 12 éves és az anyukájával érkezett.

Beszélgetésünk apropóját a Csokonai Színházban zajlott, közelmúltbeli szereplőválogatás adta, amin Kristóf mint lehetséges Regős Bendegúz tűnt fel.

„Írd magad”

Névjegy
Gál Kristóf
Született: 1994. március 21.
Lakóhely: Balmazújváros
Iskola: a Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskola tanulója
Kedvtelés: olvasás, foci, horgászat
Kedvenc film: Vészhelyzet
Nyáron olvasott könyvek száma: 20 darab
Büszkeség: 2,5 kg-os ponty fogása – egyedül(!)

Talpraesett balmazújvárosi interjúalanyom kellemes hanglejtését, tiszta artikulációját öröm hallgatni. Elmondta, hogy ugyan kis termete miatt nem ő kapta meg a szerepet, de nem adja fel: a jövőben is figyelemmel kíséri a hasonló szereplőválogatásokat. Azokra a bizonyos „deszkákra” négy éve állt először a Balmazújvárosi Általános Iskola tanulójaként Bereczkiné Szabó Anikó tanító néni biztatására, a városi prózamondó verseny „megnyerése céljából”.

Miután bezsebelte az első helyet, következhetett a területi, megyei, majd az országos prózamondó verseny, ahonnan szintén elhozta az aranyat.
Nemcsak a kész prózákat és meséket habzsolja és adja elő, de novellákat, bűnügyi történeteket is ír, sőt Fekete István Tüskevár és Téli berek című regényének folytatását is megírta, amiknek ismerősök és családtagok válnak érdeklődő hallgatóságává.

Nehéz az iskolatáska

Bár Kristóf kitűnő tanuló, imád olvasni, rajong a történelemért (ezen belül is a háborús időszakok érdeklik) és az angolért, mégis sokkal inkább hasonlít egy örökmozgóhoz, mint egy otthon ülő könyvmolyhoz, hiszen focizik, bicajozik, horgászik és éli a 12 évesek hétköznapi életét – édesanyja, Remenyik Judit szerint nem hétköznapi módon. Judit elmondta, hogy Kristóf jóval hamarabb tanult meg beszélni a kortársainál.

Még nem volt egyéves, amikor a járókelők nagy megdöbbenésére a babakocsiból kiszólt: „Nézd anya, ott van egy kutya. Megsimogathatom?” Hatévesen, az iskolakezdésnél némi csalásra volt szükség.
Nem a szellemi iskolaérettségével volt probléma, hanem a súlyával. Mivel két kilóval kevesebb volt a bűvös 18-as minimumnál, a mérlegen egy jól megtömött iskolatáska került a hátára. A kis turpisság eredményeként nemsokára azért kellett vele veszekedni, hogy tegye le a könyvet, nem pedig azért, hogy vegye elő. Judit szerint mindaz, amit fia elért, magának Kristófnak köszönhető, ő csak terelgetni a „sárga úton” azzal a jelszóval: Tartsd be a szabályokat!

Kristóf tolla
Idegenek a berekben ( részlet):"Nagyon nehezen haladt a mutató az órán a kicsengetést jelző 12:40 felé az utolsó órán, ami ráadásul matematika volt. Az ofő írt valamit a táblára a hatványozásról, de senki sem figyelt oda, egyedül a mindig szorgalmas Fűszerpaprika. Végre megszólalt a jelző csengő, ami azt jelentette, hogy 10 perc van az órából. Mindenki elkezdett mozgolódni. Pappki beleharapott a szendvicsébe, Zotya elkezdett kopogni a székkel, Konyak elkezdte becsukni a könyvet, Gálki pedig elkezdte kattogtatni a tollát. A tanár hátra fordult: -Mi ez a mozgolódás? Tudtommal ez még jelző volt. Ákos – Konyaknak ez az igazi neve – miért pakolsz? Inkább gyere és oldd meg ezt a feladatot!
Ákos remegve ment ki a táblához, felvette a krétát és elkezdett írni. Körülbelül a felénél járt a műveletnek, mikor megszólalt a csengő. Mindenki elkezdett pakolni. Gálki átkiáltott Pappkinak: – Pappki, kajálunk vagy menjünk? – kérdezte. – Tűnjünk innen minél hamarabb – szólt a válasz. Kiléptek az iskola kapuján és elindultak a villamos felé. Elkezdtek beszélgetni, hogy mit csinálhat Gyuri bácsi a berekben. – Hány óra? Szerintem most eszik. Pont most adja Bendegúznak a csontokat – mondta Pappki. Vidáman beszélgettek tovább a téli városban, ahol hullt a hó és a két barátnak piros lett az orra a hidegtől. A városban nagy volt a nyüzsgés. Autók szaladgáltak és gyalogosok siettek egyik helyről a másikra. Megjött a villamos. Gálki fintorgott: – Mindig ezzel a konzervdobozzal megyünk. Utálom. Felszálltak. Szerencsére volt két üres hely egymással szemben. Bár ülhettek volna egymástól 10 méterre is, mert nem beszéltek az út további részében, mert mind a ketten megrészegültek a berek csábító gondalatától."

Cs. H.








hirdet�s