Reformjavaslatok a cégek védelmében

Reformjavaslatok a cégek védelmében
© Fotó: unideb.hu
Debrecen – A fizetésképtelenségi eljárások és a vállalkozások jogutód nélküli megszűnése kapcsán jelentkező problémákra dolgozott ki megoldási javaslatokat a Debreceni Egyetem jogi kara az Igazságügyi Minisztérium megbízásából.

A februárban indult projekt célja az volt, hogy a gazdasági és pénzügyi válság után jelentősen megnövekedett fizetésképtelenségi, elsősorban felszámolási eljárások, valamint a gazdasági társaságok jogutód nélküli megszüntetéséhez vezető, főként a kényszertörlési eljárások gyakorlatban jelentkező problémáit feltárja, és javaslatokat fogalmazzon meg ezek megoldására.

2013 óta jóval több cég szűnik meg a kényszertörlési eljárással, mint a felszámolási eljárás során azért, mert a vállalkozás valamilyen jogsértést követett el.”

– Míg évente 10-12 ezer felszámolási eljárás indul, addig 25-30 ezer a kényszertörlések száma. Ez azért probléma, mert olyan cégek szűnnek meg, amelyek egyébként likviditási problémákkal nem küzdenek és képesek lennének a szerződéses kötelezettségeiket kielégíteni. A kutatás során azokra a helyzetekre próbáltunk megoldási javaslatokat kidolgozni, amikor ez a szankciós megoldás tulajdonképpen ellentétes hatást vált ki, mint amit a jogalkotó céloz – tájékoztatott Fézer Tamás, a DE Állam- és Jogtudományi Kar docense.

A projekt keretében a debreceni jogi kar oktatói és kutatói a Debreceni Ítélőtábla Polgári Kollégiumával együttműködve, ügyvédek és végrehajtók bevonásával végeztek kutatásokat. Eredményeiket pénteken mutatták be a Kassai úti campuson szervezett konferencián. A tanácskozáson elhangzott, hogy a fizetésképtelenségi eljárások alapvető problémája a világon mindenhol az, hogy több érdekcsoportot kell figyelembe venni.

– Az adós, amely jellemzően egy gazdasági társaság, abban érdekelt, hogy a már fizetésképtelen helyzetbe került vállalkozását szabályozott keretek között megszüntesse. Ezzel párhuzamosan számos esetben előfordul, hogy a „bedőlt” vállalkozás megszüntetésének folyamatában máris új vállalkozást alapítanak. A könnyű és gyors társaságalapítási szabályok mellett ugyanis könnyebb a tevékenység újraszervezése egy új jogalany keretei között, mintsem a fizetésképtelen helyzetbe került vállalkozás fizetőképességét helyreállítani. A hitelezők érdeke ezzel szemben az, hogy a követeléseiket érvényesítsék. Az állam, illetve a köz érdeke pedig azt diktálja, hogy a szabad piaci verseny biztosítása érdekében minél több vállalkozás maradjon fent a piacon, ezzel is intenzívebbé téve a versenyt – magyarázta Fézer Tamás.

A kutatócsoport külföldi modelleket vizsgálva talált ötleteket arra, hogy a cég megszüntetése helyett a likviditási problémákat egy úgynevezett reorganizáción keresztül hatékonyan orvosolni tudják. Intézkedési javaslatokat fogalmaztak meg továbbá azzal kapcsolatban, hogyan lehet az olyan tagok felelősségét növelni, vagy mentalitását formálni, akik egyszerűen hagyják bedőlni a céget és máris egy új társaságba mentik át a működésüket.

A kutatást a jogászképzés színvonalának emelését célzó programjai keretében indította el a DE Állam- és Jogtudományi Kara a szaktárca támogatásával. A kutatómunka során elért eredményeket egy tanulmánykötetben összegzik, amely még októberben megjelenik.

– Debreceni Egyetem –