Raymond és Jean-Claude az Alliances-tól

Miskolc – Húsz éves a miskolci Alliances Francaises. Raymond Lardellier küldetése. Misszionáriusnak hívják barátai, ismerősei Raymond Lardelleirt, a miskolci Alliances Francaises igazgatóját.

Misszionáriusnak, akinek küldetése, hogy velünk, magyarokkal megszeretesse a francia kultúrát. A küldetést teljesítette, hiszen abban egykori diák- és munkatársai is egyetértenek: jó az általa vezetett francia csapathoz tartozni.
Raymond 1989-től él Miskolcon, ahova – ahogy ő fogalmazott – a véletlenek sodorták. Saját magát igazi kalandorként aposztrofálja.

Orosz szakos tanárként végzett Franciaországban, majd Moszkvába ment látogatóba. Onnan érkezett hazánkba, ami számára Florida volt Oroszország után. Barátokat szerzett nálunk, majd rajtuk keresztül egy miskolci feleséget, így házassága végleg idekötötte hazánkhoz, a városhoz. „Ide nősültem – fogalmaz – itt élnem, s halnom kell.”

Amerikai mánia

– Pár csomaggal érkeztem Miskolcra, és munkát kerestem – kezdi a visszaemlékezést. – Az akkori intézet munkatársként alkalmazott. „Nem azért jöttem ide, hogy a karrieremet építsem, hogy jó állásom, magas fizetésem legyen, sokkal inkább éreztem, hogy küldetésem van” – teszi hozzá.
Feladata nem volt egyszerű, hiszen az amerikai, anglománia mellett nehéz volt utat törni a francia kultúrának – mondja. „De a mi intézetünkben mást kapnak az emberek – vélekedik – közvetlen emberi kapcsolatot, segítséget, és nem utolsó sorban baráti légkör fogadja a betérőt.”

Ötezer kilométer

A 20. évfordulóra a miskolci Alliances Francaises második igazgatója, Jean-Claude Peltier is városunkba érkezett. Ő 1991-94 között vezette az intézetet, és most ötezer kilométert utazott, hogy az ünnepségen részt vegyen. Mint mondta: ha nem jött volna, az olyan, mintha megtagadná élete egy részét. „Hiszen – folytatta – itt született a fiam, a lányom itt nőtt fel, és nagyon sok barát köt Miskolchoz. Szívem szerint miskolci és magyar vagyok.”

Eredmények
Jean-Claude Peltier a két évtizede működő intézet legnagyobb eredményének azt tartja, hogy fent tudott maradni ennyi ideig, mint nyelviskola és kulturális intézet. Büszként mesélte, hogy a 20 év alatt 400 rendezvényük volt, és annak idején Morpheé-t is ő hívta Miskolcra, hogy megfesse a Rónai Művelődési Ház falára a freskót. Így emlékezett vissza: „Izgalmas, érdekes időszak volt az Magyarországon.”

Jean-Claude Peltier számos, pozitív változással szembesült Miskolcra érkezésekor: „Javult a közlekedés, újjászületett a belváros, az éttermek és az életstílus is nyugatiasabb lett.”








hirdet�s