Rákócziak is írtak az albumba Sárospatakon

Éger Gábor kezében a kiadvánnyal
Éger Gábor kezében a kiadvánnyal - © Fotó: Bódisz Attila
Sárospatak – Történelmi lenyomat a debrecen-sárospataki könyvritkaság.

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Hernád Kiadója és a debreceni központú Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára közös kiadásában jelent meg Miskolczi Csulyak István zempléni esperes peregrinációs albumának hasonmás kiadása. Az egyébként magántulajdonban lévő eredeti kötet szakszerű restaurálását Wallinger Mónika papír- és könyvres­taurátor, digitalizálását Éger Gábor könyvtáros, nyomdai előkészítését Asztalos József, a Hernád Kiadó szerkesztője, a kötet borítójának tervezését pedig Vitányi Beatrix tervezőgrafikus végezte. A könyvről Dienes Dénes professzor, a Sárospatakon működő Hernád Kiadó igazgató-főszerkesztője lapunknak elmondta: Miskolczi Csulyak István jelentős alakja volt a magyar reformátusságnak, Tolcsván született 1575-ben és Olaszliszkán hunyt el 1645-ben. Esperesként püspöki jogokat gyakorolt, művelt, kiváló egyházvezetői képességekkel megáldott férfi volt – mondta az igazgató.

Kiadvány üres lapokkal

A peregrinációs album a kor lelkipásztorainak és diákjainak egy olyan nyomtatvány volt, amelybe üres lapokat is fűztek. Ezekre tanulmányaik, utazásaik során a számukra fontos emberekről bejegyzéseket, üdvözléseket kértek általában latin, ritkábban héber vagy görög nyelven. Dienes Dénes hangsúlyozta: érdekes, hogy Miskolczi Csulyak István esperes korában is használta a németországi Görlitzben készíttetett dupla albumot, vagyis nemcsak nyugat-európai tanulmányai és utazásai során szerzett bejegyzéseket tartalmaz, hanem Hegyalján, a nála járt fontos emberek keze nyomát is őrzi a több mint ezer oldalas kiadvány.

Éger Gábor könyvtáros kiemelte: a digitalizálás során a legfontosabb céljuk az volt, hogy úgy adják vissza a kiadványt, amilyen az eredetileg volt, vagyis aki a kezébe veszi, ne vegyen észre rajta semmilyen módosítást. A szétszedett könyvlapokat ehhez egyenként fényképezte le. Hozzáfűzte: a kor neves teológus professzorai mellett írt az albumba például III. Rákóczi Zsigmond herceg, IV. Rákóczi Zsigmond, II. Rákóczi György, lelkésztársak közül pedig az egyházi író, zsoltárszerző Szenczi Molnár Albert és Tolnai Pap István, a Rákóczi család egykori udvari lelkésze. Hozzátette: a peregrinációs album a neves erdélyi tudós-könyvtáros, Jakó Zsigmond hagyatékából került elő. Az ő lánya, Jakó Klára kereste meg a Debreceni Református Kollégiumot. Dr. Oláh Róbert, az ottani Nagykönyvtár tudományos igazgatóhelyettese vette fel a kapcsolatot Patakkal, a Hernád Kiadóval. Ennek eredményeként jelent meg a debreceni és sárospataki kollégium együttműködésében a reprint kiadvány – mondta Éger Gábor.

ÉM-BSZA