PwC: Eladósodó önkormányzatok

Az önkormányzati szektor eladósodásának ténye megkérdőjelezhetetlen, ám az egyes önkormányzatok eladósodottsági szintje jelentősen különbözik egymástól – áll a PricewaterhouseCoopers legújabb elemzésében.

A tanulmány szerint két év alatt csaknem húszszorosára emelkedett az önkormányzati kötvényállomány, de a kötvényeket 280-300 település bocsátotta ki.


Az eladósodás egyik legfőbb oka, hogy a kormányzat – az államháztartási hiány csökkentésének kényszere miatt – több közszolgáltatási feladatot is az önkormányzatokhoz tett át, az ehhez szükséges források biztosítása nélkül. A normatív állami támogatások összege 2005 óta folyamatosan csökken. Bunna Gyula, a PwC igazgatója szerint az uniós pályázatok önrészeinek biztosítása, az állam által az önkormányzatokra rótt többletfeladatok finanszírozása, illetve a különböző társadalmi igények kielégítése a kötvénykibocsátás, azaz az eladósodás felé sodorták a helyhatóságokat.

A törvényi szabályozás lehetővé tette a nagy volumenű kötvénykibocsátást az önkormányzatok számára, de ez központi felügyeleti szerv közreműködése nélkül történt. Nem működött egységes nyilvántartási rendszer sem, amely átláthatóvá tette volna a kibocsátásokat. Az adatok szerint két év alatt csaknem húszszorosára emelkedett az önkormányzati kötvényállomány. A kibocsátott kötvények 88 százaléka deviza alapú, amely további kockázatot jelent.

A kötvények 92 százalékát 2007-ben és 2008-ban bocsátották ki 3, 4 és 5 éves türelmi idővel. A visszafizetések 2010 utolsó negyedévétől ugranak meg és 2012-ben, illetve 2013-ban tetőznek majd. A kötvények (hitelek) aránya az önkormányzati szektor teljes bevételéhez viszonyítva nem kiugró mértékű, de a teljes kibocsátott kötvényállomány körülbelül 280-300 településre koncentrálódik.

Az elemzés szerint a gyakran emlegetett önkormányzati “bedőlések” valószínűleg nem hirtelen és – részben a törlesztési moratóriumok időbeli eltérése miatt – nem egyszerre következnének be. A szakértők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy fizetésképtelenség miatti eljárások nem csak tíz- vagy százmilliós hátralékok esetén, hanem már jóval kisebb kintlévőségek esetében is indulhatnak.
– Független Hírügynökség –








hirdet�s