“Puccini rendezőnek is zseniális volt!”

Akt.:
Puccini Tosca című operája a Miskolci Nemzeti Színház Nagyszínházában
Puccini Tosca című operája a Miskolci Nemzeti Színház Nagyszínházában - © Fotó: Bujdos Tibor
Miskolc – Kesselyák Gergely rendezi a Miskolci Nemzeti Színház idei évadának operaelőadását. Interjú: Kesselyák Gergellyel, a Tosca rendezőjével.

A rendező kíváncsi volt arra, mi történik, ha Puccini minden utasítását végrehajtja. A munka során rájött, Puccini nemcsak zseniális zeneszerző, de zseniális rendező is. Bemutató szeptember 25-én.

– A Toscát láthatta már a miskolci közönség néhány éve az operafesztiválon, az Ezrek operája sorozatban. Akkor ön karmestere volt a darabnak, most pedig rendezője. Miben lesz más ez a Tosca, mint az volt?

Kesselyák Gergely: Ezúttal kíváncsi voltam, mi van akkor, ha Puccini minden zeneszerzői utasítását végrehajtjuk. Mert végre lehet hajtani, és körülbelül tízszer annyi instrukció van benne, mint amennyit általában a színpadon látunk. Puccini zseniális volt! Ezt persze eddig is tudtunk, de kiderült, rendezőként is zseniális, nemcsak zeneszerzőként. Minden rendezői utasítása tökéletesen rendben van, és érdemes arra, hogy megcsináljuk. Azt gondolom, hogy olyan előadás van születőfélben, ami ennek ellenére mégis különbözni fog attól, amit általában megszoktunk. Ennek a Toscának nagyon is lesz egyénisége és arculata. Azért minden felvonásban van egy csavar, amit mondjuk úgy, hogy én álmodtam hozzá, de reményeim szerint nem üti Puccini elképzeléseit. Azok a zeneszerzői utasítások, amelyeket végrehajtunk, azokat valamilyen szempontból felnagyítottunk a mai ingerküszöbünk megnövekedésének megfelelően.

tosca-fotosproba36-st

– Azt szokták mondani, hogy a Tosca a szenvedélyek operája. Mennyire időszerű, hogy meghalunk a szerelmünkért, a szabadságért, a hazáért?

Kesselyák Gergely: Szerintem ezek örök érvényű értékek. Persze egyáltalán nem biztos, hogy 200 évvel ezelőtt ezek mindenki számára természetesek voltak, viszont ma is élnek olyan emberek, akik meghalnának a szerelmükért vagy a hazáért. Én ilyen szempontból nem vagyok pesszimista, nem hiszem, hogy ma rosszabb világot élünk, mint évszázadokkal ezelőtt. De a Toscában ábrázol a szerző kisembereket is. Ilyen például Spoletta, aki a mi előadásunkban hangsúlyos szereplő lesz, talán hangsúlyosabb, mint amit megszoktunk. Feljogosítva érzem magam erre, hiszen amikor már minden összedőlt, és már Tosca is öngyilkos lett, Puccini utolsó rendezői utasításként odaírja: Spoletta ott áll tehetetlenül, és néz Tosca után. Tehát valamiért a zeneszerzőnek fontos volt ez a figura. De természetesen ott vannak a nagy példaképek, mint ahogy az irodalomban és a drámairodalomban mindig is ott voltak. Hiszem, hogy ma is élnek közöttünk hősök, de az a legérdekesebb, hogy nem tudjuk előre, kiből lesz hős. Mert nem biztos, hogy az vállal egy bizonyos helyzetben hősies tettet, akitől ezt elvárjuk. Tehát ilyen szempontból a Tosca szól mindenkihez, kortól elvonatkoztatva.


kesselyak-gergely-az-operafesztival-igaz1

Kesselyák Gergely, a Tosca rendezője


– Egyszer említette, szintén egy rendezés kapcsán, hogy szereti megfejteni az operákat. Most is volt megfejteni való?

Kesselyák Gergely: Nem, ebben az esetben fokozottan érvényes az a rendezői hitvallásom, hogy korlátok közt szabadnak lenni. Mégpedig azért, mert Puccini tökéletesen megírta ezt az operát. Tehát nem akartam megfejteni, nincs mögötte plusz gondolat, de mind a három felvonásban van valami olyan, amire azt mondja majd az operát jól ismerő közönség, hogy na, erre nem gondoltunk. És nekem az a kis szakmai örömöm adódik, hogy igen, eddig senki nem gondolt rá, de nekem bizonyítékom van a partitúrából, hogy miért csinálom így vagy úgy. Ez a szakmai kihívás, ami érdekelt, hogy hogy lehet megcsinálni egy olyan Toscát, ami tényleg a miénk.

– Ki választotta a Toscát a színházi évad repertoárjába?

Kesselyák Gergely: Még az előző színházigazgató, Kiss Csaba és Cser Ádám zenei igazgató kerestek meg azzal, hogy szeretnék, ha én rendezném a következő szezon operáját. Azt is mondták, hogy Puccinit szeretnének bemutatni. Ők a Turandotra vagy a Toscára gondoltak. Én erre azt mondtam, hogy szerintem a Turandotot nem nagyon lehet kiállítani, mert meglehetősen drága produkció. Nagyon sok szereplőt igényel, minden szerepre komoly művészt kell hívni, egyszóval nagyon nehéz lett volna. És egy kis önös érdek is vezérelte a véleményemet, mert Turandotot már rendeztem, Toscát viszont még nem, rendezőként viszont nagyon érdekelt. A Tosca is monumentális opera, teljesen kihasználja a színház teljesítőképességét. Így esett a választás erre a műre.

– Hegyi Erika –



Névjegy: Kesselyák Gergely

  • Született: 1971. Budapest
  • Érettségi: 1989. Budapesti Piarista Gimnázium
  • Zenei tanulmányok: cselló, nagybőgő, zongora, zeneelmélet
  • Diploma: 1995. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
  • Zenei pályája:
    1995–1997 a Magyar Rádió Ifjúsági Zenekarának vezetője
    1997–2002 a Miskolci Nemzeti Színház operatagozatának alapítója és zeneigazgatója
    2001–2003 a Bartók+… Nemzetközi Operafesztivál alapító zeneigazgatója
    1994–2001 a Magyar Állami Operaház vendégkarmestere
    2001-től a Magyar Állami Operaház karmestere
    2002-től a Budafeszt Nemzetközi Operafesztivál művészeti vezetője
    2005-től a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetője
    2005–2006 a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója
  • Jelenleg:
    A Magyar Állami Operaház karmestere
    A BartókPlusz Nemzetközi Operafesztivál ügyvezetője, művészeti igazgatója