Ptk.-módosítás – IM: alaptalanok az önálló zálogjoggal szembeni aggodalmak

Budapest – Az Igazságügyi Minisztérium (IM) igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára szerint alaptalanok az önálló zálogjoggal szembeni aggodalmak, ezért vissza kell állítani.

Bodzási Balázs erről az IM és a Magyar Jogász Egylet keddi, budapesti nyilvános vitaülésén beszélt, amelyet az új polgári törvénykönyv (Ptk.) zálogjogi és hitelbiztosítéki rendelkezéseiről tartottak.

A helyettes államtitkár azt mondta, hogy az új Ptk. kiváló, Európában is kiemelkedő munka, amely nagy nemzetközi megtiszteltetésnek örvend, ez azonban nem zárja ki, hogy módosítsák.

Az új kódexbe bekerült úgynevezett különvált zálogjog kialakításakor nem készítettek megfelelő gazdasági elemzést, hatástanulmányt – mondta. Úgy fogalmazott, hogy “a kodifikációs folyamat adós maradt a magyarázattal” arról, hogy miért léptették a különvált zálogjogot az önálló zálogjog helyébe.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a zálogjogi szabályozás nemcsak jogi, hanem gazdaságpolitikai kérdés is. Felidézte Nagy Mártonnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének és Hornung Ágnesnek, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkárának pénteken kifejtett véleményét. Eszerint a Ptk. jelzálogjogi rendelkezéseinek átalakítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszabb távon csökkenjenek a lakáshitelkamatok és sikeres legyen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok).

Bodzási Balázs két tényezőt említett, amely indokolja az önálló zálogjog visszaállítását. Az egyik a gazdasági igény: az MNB csak idén mintegy 300 milliárd forint értékben tervez jelzálogleveleket kibocsátani, ami óriási fejlődés lenne a korábbi évekhez képest, és a jelzáloglevél-piac dinamikus megerősödését vonná maga után. A másik tényező pedig, hogy a különvált zálogjoggal kapcsolatos magyar rendelkezések nincsenek összhangban az európai uniós tendenciákkal.

Csizmazia Norbert, a Kúria főtanácsadója ezzel szemben azt mondta: ő nem úgy látja, hogy európai tendencia lenne az önálló zálogjog. Az uniós rendeletekből nem következik, hogy vissza kellene állítani, vagyis nem igaz, hogy Magyarország ne felelne meg a kötelező uniós szabályoknak – tette hozzá.

A főtanácsadó kiemelte, hogy a Kúria Polgári Kollégiuma nem támogatja a Ptk. tervezett módosítását, mert a kódex megalapozott jogalkotás eredménye, így a zálogjogi szabályok megváltoztatását sem tartja indokoltnak.

Csizmazia Norbert hangsúlyozta: ott is lehetséges dinamikusan működő jelzálogpiac, ahol nincsen önálló zálogjog, és erre példaként Ausztriát említette.

A Kúria főtanácsadója reflektált Nagy Márton álláspontjára is, amely szerint az új Ptk.-ban szereplő különvált zálogjog alapján a jelzáloglevél csak egyszer adható el, ezzel szemben az önálló zálogjogon alapuló záloglevelek forgalomképesebbek. Az MNB alelnöke korábban azt mondta, hogy a lakáshitelek – a csok is – általában 10-20 éves futamidejűek, míg a mögöttük fedezetként álló jelzáloglevek futamideje 3-5 év, az önálló zálogjogon alapuló jelzáloglevelek tehát könnyebben összhangba hozhatóak a hosszabb lakáshitelek futamidejével.

Csizmazia Norbert erre azt mondta, hogy félreértésen alapul, az új Ptk.-ban ugyanis nem szerepel az, hogy a különvált zálogjogot csupán egyszer lehet átruházni.

Anka Tibor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese azt emelte ki, hogy a zálogjog “örök téma”, és nem kell elkapkodni a vele kapcsolatos jogalkotást.

Korábban a kormány képviselői arról tájékoztatták az MTI-t, hogy márciusban a kabinet elé kerülhet az önálló zálogjog visszaállítására vonatkozó javaslat, és a parlament a nyári szünet előtt el is fogadhatja.

– MTI –