Prima-jelöltek: Magyar Irodalom

Műút irodalmi folyóirat
Műút irodalmi folyóirat
Miskolc – Az idén is lesz Prima Díj a Vállalkozók Országos Szövetsége megyei szervezete jóvoltából.

Három kategóriában nevezett meg jelölteket az elnökség: most a Magyar Irodalom kategória jelöltjeit mutatjuk be röviden.

Csorba Piroska

„Életem első meghatározó színtere szülőfalum, Szuhakálló, a második Miskolc. Itt jártam középiskolába, itt kezdtem dolgozni, és ide tértem vissza 1994-ben tanítani és írni. Azóta itt élek a családommal együtt. Magyar–történelem szakos főiskolai és magyar szakos egyetemi diplomám van.”

„Tizenéves koromtól jelennek meg verseim, írásaim, hangzanak el a rádióban, televízióban, szerepelnek internetes felületeken, tankönyvekben határon innen és túl. Eddig tizenhat könyvem jelent meg. Kardos Ferenc tv-filmet készített az egyik novellámból, stílusgyakorlataimat Podhorányi Zsolt adaptálta televízióra. Bábjátékaimat színre vitték Pécsen és Miskolcon. A Dérynéről szóló színdarabom a Miskolci Nemzeti Színház Játékszínében volt látható. A hatpróbás vőlegény c. meseoperámat a 2014-es Operafesztivál kísérőrendezvényeként adták elő. A Kaláka és a Ghymes együttes hanghordozóin hallhatóak az általuk megzenésített verseim. Írásaimmal (vers, novella, dráma, bábjáték, szociográfia) több országos pályázaton nyertem első vagy második díjat. 1992-ben az MSZOSZ Művészeti-Kulturális Díjával, 2002-ben Szabó Lőrinc-díjjal tüntettek ki. Tagja vagyok a Magyar Írószövetségnek és megalakulásától kezdve a Múzsák Kertje Alapítvány kuratóriumának.”

csorba-piroska-1_650

„Írásaim közül a legkedvesebbek azok, amelyek »lelkem falujáról«, Szuhakállóról és »lelkem fővárosáról«, Miskolcról születtek. Miskolc megannyi kinccsel halmozott el engem. Emlékek kötnek az utcákhoz, épületekhez, terekhez, parkokhoz, szobrokhoz, emberekhez. Sokszínű, gazdag múltú, gyönyörű város, tele titkokkal, rejtett szépségekkel, értékekkel, érdekes történetekkel. Sok szálból szőtt történelme az ősidőktől máig íródik, s íródni fog akkor is, ha én már nem leszek.”

Fecske Csaba

Fecske Csaba József Attila-díjas költő, publicista Szögligeten született, a kies Bódva-völgyében, ahol a néhai kitűnő költő, Kalász László is, aki inspiráló hatással volt fiatalabb földijére.

Fecske ma a költészet élvonalába tartozik, verseit szívesen közlik a rangos folyóiratok, reprezentatív antológiák. Termékeny szerző, több műfajban tevékenykedik a gyermekek körében népszerű humoros és zenei hangoltságú versei révén. Ilyen irányú munkásságáért Pro Literatura-díjjal tüntették ki. Gyerekkorában elküldte verseit Weöres Sándornak, aki válaszában dicsérte a falusi kisfiú rímeit és versei remek ritmusát, evvel is ösztönözve őt. Első verse a Szabad Földben jelent meg tizennégy éves korában.

Fekete Csaba

Számos versét megzenésítették, többek között Gryllusz Vilmos, a Kolompos együttes, a Hangraforgó együttes, Halász Judit több CD-jén is szerepelnek megzenésített versei. Fecske Miskolc szellemi életének meghatározó alakja, a régió egyik legismertebb és legnépszerűbb irodalmára, akit országosan is ismernek. Az alkotómunkán kívül szívesen foglalkozik fiatalokkal: óvodákban, általános és középiskolákban népszerűsíti az irodalmat. A hetvenes-nyolcvanas években rendszeres szereplője volt az olvasótáboroknak kiscsoportvezetőként. Néhány évvel ezelőtt vezetője volt a miskolci Új Holnap Stúdiónak, amely a pályakezdő fiatal irodalmárokkal foglalkozott.

Verseit több nyelvre is lefordították (spanyol, orosz, litván, román, cigány). Miskolc városa Szabó Lőrinc-díjjal, Borsod megye alkotói díjjal ismerte el munkásságát. Tagja a Magyar Írószövetségnek, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Széchenyi István Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Csoportjának. Szülőfaluja, Szögliget díszpolgára.

Műút

A Műút irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, Miskolc irodalmi lapja idén tízéves. A Műút presztízse világos, jól körülhatárolható. Szakmailag beért, lokálisan és országosan is elfogadott, a miskolci kulturális gondolkodást reprezentáló orgánum. A Műút újra felrajzolta Miskolcot a kortárs irodalom térképére – mára az olvasóközönség és a szakma egyöntetű véleménye szerint az egyik legszebb és legfontosabb lap. A 2016-os év legjobb irodalomkritikája (és a 3. helyezett is) a Műútban jelent meg, valamint az elmúlt év legjobb folyóiratszámának a Műút 056-os lapszáma bizonyult.

Bizonyítottak a könyvkiadás terén is, bár kis kiadónak minősülnek, az elmúlt időkig 32 könyv jelent meg náluk, s idén is további 3 könyv kiadása biztosított. Sorozatuk szakmai minőségét igazolhatja, hogy Beck András Karinthy-könyve Artisjus-díjat kapott.

Rendezvényeik egyike, „A Műút a könyvtárba vezet”, már a 9. évadánál és az 50. eseményénél tart. A sorozat keretében eddig a legkiválóbb magyar szépírók, valamint több művészeti ág legjobbjai vendégeskedtek Miskolcon.
A Szöveggyár és a Deákpoézis évek óta működő utánpótlás-nevelési projektek, melyekben több száz fiatal alkotó vett részt, sokan közülük már pályára álltak, kötet előtt állnak, szerkesztőkollégák lettek. Külön említésre méltó egy – teljesen a Műúthoz, illetve a Szöveggyár-táborhoz kapcsolódó — csoportosulás, amely Gömbhalmazként definiálta magát és egytől egyig a tanítványokból verbuválódott.

Tíz éve hirdeti a mottójuk: Úton lenni boldogság.

– ÉM –








hirdet�s