„Pozitív a visszajelzés, érezhető, hogy az ügyfelekért van a rendszer…”

Demeter Ervin: „Az ipar, a gazdaság fejlődése jó irányban halad...”
Demeter Ervin: „Az ipar, a gazdaság fejlődése jó irányban halad...” - © Fotó: ÉM
Miskolc – „Adottságaink miatt nem leszünk soha olyan jó helyzetben, mint a nyugati megyék, de…” Interjú: Demeter Ervinnel, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottjával.

Az országban, így megyénkben is 2011-ben kezdődött el a kormányhivatali, járási hivatali rendszer kialakítása. Demeter Ervinnel, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottjával a folyamat fontos állomásairól és a még előttük álló feladatokról beszélgettünk. Szó esett a gazdasági, társadalmi állapotról is és arról, hogy a legfontosabb feladatok egyike, hogy a megyében élők lehetőségei ne legyenek sokkal rosszabbak, mint az ország és a kontinens szerencsésebb részein élőknek.

Honnan indult és hová jutott a kormányhivatali, járási rendszer kialakítása?

A fő irány a kezdettől fogva az ügyfélcentrikusság volt. Ez abban nyilvánul meg a legjobban – túl a gyorsaságon, hatékonyságon és a lehetőség szerinti alacsony költségen –, hogy az állam és az állampolgár közötti kapcsolat az állampolgár szempontjából minél inkább leegyszerűsített, koncentrált legyen. Ez az úgynevezett egyablakos ügyintézés. Korábban az volt, hogy az állampolgár azt sem tudta, hogy melyik hivatalba kell mennie. Ment hivatalról hivatalra és sorra azt mondták neki, hogy „ez nem hozzánk tartozik, menjen máshová.” Ettől kellett megszabadítani az ügyét intézni akaró állampolgárt. Most bejön az állampolgár a Kormányablakhoz és az már egyértelműen a hivatal dolga, hogy az államigazgatás rendszerén belül kire és mire is tartozik az adott ügy.

Ez a folyamat 2011-ben kezdődött el. Milyen fontosabb állomásai voltak?

Igen, és valóban egy folyamat kezdődött el. Induláskor ugyanis 39 ügyet lehetett intézni a Kormányablakokban. Ma ez a szám 1500 fölött van. A folyamat fontos része volt, hogy integrálódtak a kormányhivatalokhoz a különböző szervezetek. A legutolsó fázis pedig az volt, amikor az úgynevezett országos hatáskörű szerveztek szűntek meg és az államigazgatási feladataik megyei járási szervezésbe kerültek. A jogalkotási, stratégiaalkotási feladatok a szakminisztériumokhoz kerültek. Ez a folyamat 2017. január 1-jével befejeződött.

Milyen feladatok maradtak 2017-re?

Az elmúlt esztendő gyakorlatilag a működtetésről szólt. Arról, hogy az eddig kialakított és eddig minden évben változó, alakuló struktúrát működtessük. Valószínű, hogy az idei esztendő első fele is erről fog szólni. Az április 8-ai választások után megalakuló új kormány dolga lesz, hogy a további szükséges lépésekről döntsön.

Lehetséges gyökeres változás?

A politikai palettán a közigazgatás ilyetén működését, a megyei szintű és megyei szinten integrált ügyintézést, a kormányhivatalok létezését senki sem kérdőjelezi meg. Az várható, hogy ez a szervezeti rendszer megmarad ezután is. Hogy milyen finomítások lehetnek arról nyilván ennek a kormánynak vannak elképzelései és lehetnek majd egy új kormánynak is, de a kormányhivatali rendszer keretei között.

Milyen a visszajelzés a lakosság, az ügyfelek részéről? Ők a rendszer használói.

Ha ez a rendszer őszinte, valóban az ügyfelek érdekeit képviseli, akkor ők ezt érzik. Én azt látom, hogy rendkívül pozitív a visszajelzés attól, hogy érezhető, hogy az ügyfelekért van az egész rendszer. Természetesen akadnak olyan szituációk, amelyek évek hosszú sora alatt beidegződtek, de az ügyek messze döntő többségénél egyértelmű a változás. Az ügyintézési idők jelentősen lerövidültek és belépett az államigazgatásba az eredménycentrikusság szemlélete. Sokszor szoktam mondani a kollégáimnak is, hogy annak idején azt csinálta a közigazgatás, hogy betartatta a jogszabályokat és lényegében az volt a fő cél. Ma már nem ez a fő cél, hanem hogy az ügyfélnek intézzük el az ügyét a jogszabályi keretek lehetőségei között. Ez gyökeresen más, mint korábban. Meglepően jól haladunk ezzel a szemléletváltással.

Ezt az újfajta hozzáállást az azt alapból elsajátító fiatalokkal lehet talán a leghatékonyabban végrehajtani…

Én úgy fogalmaztam meg, hogy egy mentális változáson ment át, megy át az államigazgatás, amely egybeesik egy generációváltással az ügyfelek oldalán is. Nem véletlen, hogy amikor a rendszert kialakítottuk, a Kormányablakokba már olyan fiatalok kerültek, akik már ebben az új szemléletben kezdték pályájukat. Ez a tendencia most is folytatódik, azaz új ismerettel ellátott fiatalokat helyezünk be a rendszerbe.

A munkaerőpiacon ma már folyamatosan a képzett munkaerő hiányáról beszélnek. Érezhető-e ez a közigazgatásban?

Érezhető. Főleg vezetői szinten. Az ügyintézői szinten eleve szükség van egy saját képzésre, azaz kitermeljük az utánpótlást. Szerencsére az államigazgatás presztízse erősödik, a jövedelmek jelentősen emelkedtek. Az állami munkahely stabilitása pedig mindig is nagy vonzerő volt. Ez a három tényező együtt tudja kompenzálni az érezhető hiányt. Belső képzés, fiatalok megnyerése – ezekkel kezeljük a helyzetet.

Jelentős technikai infrastrukturális fejlődésen mentek át a járási hivatalok, a Kormányablakok. Szükség van-e további fejlesztésekre?

A járási Kormányablakok kialakításával a frontvonalon lévő infrastruktúra teljesen újracserélődött. A háttér­informatikai infrastruktúra folyamatosan megújul, annak az ütemén szükséges egy nagyobbat ugratni. Az idei esztendő a szoftvereké, ott lesz jelentős fejlesztés és előrelépés. Az egyik ok az, hogy minél inkább haladunk az elektronikus közigazgatás felé, azaz minél több ügyet elektronikusan is el lehessen intézni. A másik ok, hogy különböző szakigazgatásokat integráltunk a kormányhivatalhoz, illetve a járáshoz és a magukkal hozott informatikai rendszerek nem átjárhatók. Hatalmas feladat az egységesítés. Uniós forrásokat is mozgósít ehhez a Miniszterelnökség és idén gyorsul fel az átjárhatóság megteremtése. Van egy harmadik elem is, mégpedig annak megoldása, hogy az integrált szervezetek a megjelenésben összehangolódjanak.

A korszerűsödés az épületekben is megjelenik. Jó néhány járási hivatal újult meg az utóbbi időben. Mi a folytatás?

Mezőkövesden egy korszerű járási központ a befejezés előtt áll. Egy régi belvárosi épület teljes átalakításával jön létre közel 2 milliárd forintos beruházás keretében. Az épületben lesz majd a járási hivatal, de ugyanott több olyan állami ügyfélszolgálat is helyet kap, amely alapból nem tartozik a kormányhivatal keretei közé. Lesz posta, NAV-kirendeltség, de a közüzemi szolgáltatók ügyfélszolgálata is elérhető lesz az épületben. Miskolcon is egy integrált járási székhely létrehozása a cél a korábbi ITC épületének átalakításával. Ez lényegében egy huszonegyedik századi irodaház lesz, ahol az ügyek legszélesebb köre egy helyen lesz elintézhető. Megállapodásunk van a miskolci önkormányzattal, hogy egy központi ügyfélszolgálatuk helyet kap az épületben. Országosan úttörő vállalkozásról van szó, de ez érthető is, hiszen a Miskolci Járás az ország legnagyobbja.

A kormányhivatal jelentős szerepet tölt be a megye fejlesztéseiben.

A közigazgatás átszervezésekor az is alapgondolat volt, hogy versenyképességi kérdésről van szó. Ha jól működik az államigazgatás, az képes a gazdaságot segíteni. Nekünk a megyében három esztendeje van együttműködési megállapodásunk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával: információk átadásával segítjük egymást. Mi a jogszabályváltozások, az új jogszabályok megértésében segítünk és információkat is gyűjtünk a tervezett jogszabályváltozásokhoz. A kamara a megyei gazdasági folyamatokról rendelkezik számunkra fontos információkkal. A gazdaság fejlődését nagy, kiemelt beruházások szolgálják, amelyeknek az államigazgatási eljárási rendje is kiemelten történik. Ha egy kormányhatározat kiemeltnek minősít valamit – ilyen volt például a Takata gyár építése, vagy az M3-as autópálya –, akkor annak az eljárási rendje gyorsított. Az ilyen kiemeltnek nyilvánított beruházások hatósági ügyeiért a megyei kormánymegbízott a felelős. Jelenleg az M30-as Miskolc és az államhatár közötti szakaszának megvalósítása van napirenden. Ennek az államigazgatási eljárása gyakorlatilag lezajlott. Megvannak az engedélyezési tervek, leegyeztették azokat az érintett településekkel, megvannak a kivitelezők és hamarosan elindul maga az építés.

Hogyan látja Borsod-Abaúj-Zemplén kormánymegbízottja, merre halad a megye?

Korábban az ország legszegényebb, legelhagyatottabb, legjobban lesajnált vidékei közé tartozott a megye, mindig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével versenyeztünk az utolsó helyért a megyék között. Ehhez képes a megyében bekövetkezett egy jelentős változás, amely alapvetően a gazdaság fejlődéséből indul ki. Ha nézem az egy főre jutó beruházásokat, vagy az egy főre jutó nemzeti összterméket, már ott sem vagyunk az utolsók között, jelentősen előreléptünk. Az alsó harmad élcsapatához tartozunk és a következő lépés, hogy a középmezőnyben legyünk erős pozícióban. Földrajzi adottságaink miatt nem fogunk tudni soha olyan jó helyzetben kerülni, mint az ország nyugati megyéi, de a középmezőnybe jó eséllyel pályázunk. Az ipar, a gazdaság fejlődése jó irányba halad. Most az a legfontosabb, hogy ennek a humán oldalát is megszilárdítsuk, azaz legyen itt elég ember. Nagy probléma az elvándorlás, itt kell változást elérni. A munkaerőpiacon nagy eredményeket értünk el a közfoglalkoztatással. A korábbi munkanélkülieknek értelmes feladatot adott a közfoglalkoztatás és felkészítette őket az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésre. Arra kellene még megoldást találni, hogy az itt született embereknek erősebb legyen a kötődése. Ehhez az is kell, hogy a lehetőségeik ne legyenek sokkal rosszabbak, mint az ország és a kontinens szerencsésebb részein élőknek. Az elkövetkező időszaknak ez lesz a legfontosabb feladata…

Szaniszló Bálint








hirdetés










hirdet�s