Political Capital: előítéletesek a bevándorlókkal a kelet-közép-európai országok

Erős a bevándorlás-ellenesség a kelet-közép-európai országokban a Political Capital felmérése szerint. Az előítéletesség elsősorban az ismeretlentől való félelmen alapul, de sokan féltik munkahelyüket a bevándorlóktól, és idegenkednek a kulturális, vallási hatásoktól. A nyolc vizsgált ország közül Magyarország a legelutasítóbb.

A Political Capital felmérése szerint egyre nagyobb szerepe van Kelet-Közép-Európában a bevándorlásnak, a térség egyre inkább migrációs célponttá válik. Az elöregedő népességű országokban a munkaerőhiányt és az eltartási teher növekedését a bevándorlás enyhítheti, hosszú távon ugyanakkor kockázatot is jelenthet. A migráció témáját a politika is napirendre tűzte, az új szlovák kormány már bejelentette a bevándorlási szabályok szigorítását, ősszel a magyar kormány is erre készül, és ugyancsak téma ez Csehországban. Az elemzés szerint a legnagyobb kihívás előtt Magyarország, Horvátország, Ukrajna, Románia és Bulgária áll, mert rövid távon csak így tudják pótolni népességveszteségüket.

A felmérésből az is kiderül: különbség van a befogadó országgal azonos nemzetiségűek, illetve a tőlük eltérő nemzetiségűek bevándorlásának megítélésében. Az eltérés mértéke Magyarországon kiugróan magas: egy négyfokú skálán a nem magyar bevándorlás elutasítottságának átlaga 1-gyel nagyobb, mint a magyar migránsoké. Az eltérő etnikumú bevándorlókat Magyarországon látják legkevésbé szívesen a nyolc ország közül, a 15 évnél idősebb lakosság harmada egyáltalán nem engedné őket letelepedni. Hasonlóan erősen elutasító a cseh társadalom is, míg a legnyitottabbak a horvátok, a lengyelek és a bolgárok.

A bevándorlás ellenzői elsősorban munkahelyüket féltik, de idegenkednek a más kultúrájú, vallású csoportok megjelenésétől is. A lengyelek, a románok és a bolgárok vélekednek inkább pozitívan a migránsok gazdaságra és kultúrára gyakorolt hatásáról, míg a cseh társadalom mindkét szempontból negatívan ítéli meg ennek hatásait. Magyarországon leginkább a munkanélküliségtől való félelem erős a bevándorlással kapcsolatban.

Az országok egyébként nem könnyen adják meg az olyan jogosultságokat a külföldről érkező legális munkavállalóknak, mint például a hasonló állami szolgáltatások és szociális juttatások. Ilyen jogokat a magyar felnőtt lakosság hatvan százaléka szerint nem vagy csak az állampolgárság megszerzése után kellene kapniuk a bevándorlóknak. Kiemelkedően erős a jóléti sovinizmus Csehországban és Szlovéniában is. Több országban a lakosság jelentős része úgy véli: a bevándorlók már eleve túl sok szociális juttatást kapnak. A legszélsőségesebb álláspont Magyarországra jellemző, itt csaknem 10 százalék vélekedik így. A legnyitottabb ország ebből a szempontból Románia.

A felmérés arra is kitér: a képzettebbeknél kevésbé jellemző a migránsok elutasítottsága. A magyarok körében a diplomások a legelfogadóbbak, bár Csehországban és Lengyelországban ezen a csoporton belül magasabb a bevándorlás-ellenesség, mint az alacsonyabb végzettségűek körében.








hirdet�s