Pilz Olivér: “Hagyjanak minket végre tanítani, ne adminisztrálnunk kelljen helyette!”

Akt.:
Pilz Olivérrel, a Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke
Pilz Olivérrel, a Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke
Miskolc – Pilz Olivér szerint két frusztrált fél van a jelenlegi iskolákban: a tanár és a diák. Interjú: Pilz Olivérrel, a Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnökével.

Január 5-én hozta nyilvánosságra a közoktatás problémáiról szóló nyílt levelét a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete, miután erre a fenntartótól semmilyen válasz nem érkezett. Azóta országos összefogássá duzzadt a gimnázium kezdeményezése. Pilz Olivér, az iskola közalkalmazotti tanácsának elnöke lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott: a közoktatásnak nyugalomra van szüksége.

– Három éve, amióta a Klik átvette az önkormányzatoktól az iskolák fenntartását, folyamatosan érkeznek panaszok az oktatási intézményekből, többek között a szerkesztőségünkhöz is. Önöknek mi volt az utolsó csepp a pohárban, ami arra késztette a tantestületet, hogy nyílt levelet írjon a fenntartónak, majd hogy ezzel kiálljanak a nyilvánosság elé?

Pilz Olivér: Az utolsó csepp az értelmetlen adminisztráció megnövekedése volt. Augusztustól, a tanév előkészítésétől kezdve folyamatosan tartottunk értekezleteket az iskolában, és ezeken az értekezleteken szinte „cseppenként” derült ki, hogy még ezt is meg kell írni, meg még azt is át kell dolgozni. Vagy az életpályamodellhez kapcsolódóan, vagy az ellenőrzés különböző szintjei miatt. Aztán kiderült az is például, amire úgy látszik, eddig nem figyeltünk föl, hogy ha megtörténnek a minősítések, ellenőrzések, akkor ezek a pedagógus erősségei mellett feltárják az esetleges gyengeségeit is. Emiatt pedig fejlesztési tervet is kell írnunk. Az adminisztráció mellett az óraszámok növekedése is egyre nagyobb terhet ró a pedagógusokra. Amikor én több mint 20 évvel ezelőtt elkezdtem a tanítást, akkor 18 óra volt a kötelező óraszám, aztán ez 20-ra nőtt, majd 22 lett, most pedig egy rugalmas szabályozás alapján 22 és 26 között van. Az általam ismert iskolákban azonban épp a felső határhoz közelítenek a kötelező óraszámok, tehát nálunk is a legtöbb tanárnak 25–26 órája van hetente. Ezekre azonban készülni is kell, és erre rakódott rá az irtózatos mennyiségű adminisztrációs teher. Úgy érezzük, hogy a nap 24 órájában már képtelenek vagyunk mindezt olyan szinten ellátni, amit magunktól is elvárnánk.

– Nyílt levelükben a diákok terheiről is írtak.

Pilz Olivér: Igen, mert azt is látjuk, hogy a gyerekek terhei is iszonyatosan megnőttek. Az új Nemzeti Alaptantervben olyan új ismeretanyagok jelentek meg, melyek helyett nem vettek ki más anyagokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a tanárnak gyorsabban kell beszélnie az órán, ha viccesen akarom érzékeltetni a helyzetet, tehát ugyanazt a tananyagot rövidebb időbe kell belesűrítenie. Ez azonban az elmélyítést lehetetleníti el, hiszen a tanár csak előad, de nincs idő a gyakorlásra. És ahogy a nyílt levélben is megfogalmaztuk, ez a társadalmi különbségeket is bebetonozza, hiszen egy jobb anyagi lehetőségű családban magánórákra járhat a gyerek, de ahol ezt nem tehetik meg, ott a gyerek leszakad. Ezt ráadásul elősegíti a tankötelezettség korhatárának leszállítása 16 évre, aminek következtében 16 éves, végzettség nélküli fiatalok kerülhetnek az utcára. Velük mi lesz? Ráadásul új órák jelentek meg a gyerekek életében. Például a mindennapos testnevelés is plusz órát jelent, aminek az lett a következménye, hogy ma egy 11.–12.-es gyerek reggel 8 órától délután 4-ig tan­órákon van. Az most teljesen mindegy, hogy matematika- vagy testnevelésóra, mert ha 4 órakor megy haza, akkor másnap hogyan várhatom el tőle, hogy felkészülten jöjjön az iskolába? Emiatt a gyerekekben is kialakul egyfajta frusztráció, mert nem képesek megfelelni az elvárásoknak. Így két frusztrált fél van az iskolában: a tanár és a diák.

– Honnan vették a bátorságot? Eddig az iskolák hallgattak, vagy a szakszervezetek köpönyege mögé bújtak. Önök viszont bátran kiálltak ország-világ elé.

Pilz Olivér: Igen, ez a csepp­ről csepp, ahogy fogalmaztam az előbb. Jöttek sorban az értekezletek, és októberben úgy álltunk fel az egyik nap, hogy a tantestület fele azt mondta: „na, akkor én ettől kezdve nem akarok tanár lenni”. Mert nem arra tettünk esküt, hogy adminisztrálunk rendesen, és papírhegyeket írunk tele értelmetlenül és sokszor álszent, hazug módon, hanem arra, hogy tanítsunk. A gyerekekkel szeretnénk foglalkozni, mi a gyerekek miatt lettünk tanárok, nem pedig a papírok miatt. Tehát idáig jutottunk el, hogy azt mondtuk, minket már az sem érdekel, ha nem leszünk pedagógusok, mert ez már nem az, amit mi akartunk.

– Ön személy szerint nem fél? A mostani központosított hatalom bármit megtehet.

Pilz Olivér: Valóban, bármit megtehet, csekély védelemnek számít a közalkalmazotti tanácsi elnökség. De nekem az a feladatom, hogy védjem a dolgozók érdekeit. Ehhez majdnem százszázalékos a támogatottságom, tehát a tantestület egységesen áll mögöttem. Remélem, hogy nem lesznek a nyílt levélnek hátrányos következményei.

– Akkor tehát nem fél?

Pilz Olivér: Igazából én is eljutottam arra a szintre, hogy ennyi pénzért valószínűleg mást is tudok csinálni. De szeretek tanítani.

– Mit gondol, hová fut ki ez az egész? Lesz akkora társadalmi támogatottsága a nyílt levelüknek, hogy végül az oktatás irányítói leülnek komolyan tárgyalni a pedagógusok képviselőivel?

Pilz Olivér: Nagyon bízom benne. A Tanítanék Facebook-oldal múlt péntektől él, napról napra egyre több intézmény és magánszemély csatlakozik a nyílt levelünkhöz. De további jelzések érkeztek hozzám, hogy még több intézmény kíván csatlakozni. Ugyanakkor azt is látom, hogy a társadalom nagyon széles köréből kerülnek ki a támogatók: akadémikusok, egyetemi tanárok, művészek és nagymamák is vannak közöttük. Azt látom, hogy a súlyunk napról napra növekszik.

– A nyílt levelükben azt is megfogalmazták, a nagyobb városokban komoly gondot okoz, hogy más az állami iskolák fenntartója és más az épületek üzemeltetője. A gyakorlatban ez mit jelent?

Pilz Olivér: Ez az egyik alapvető problémánk. Azt tapasztaljuk, hogy a szakmai és a fizikai üzemeltető nagyon sokszor egymásra mutogat a problémák megoldása helyett. Olyan alapvető dolgokat nem újítanak fel, vagy szereznek be, melyek korábban nem jelentettek gondot. Akkor az igazgatók még valóban igazgatók voltak, és a gazdasági jogköreikkel is élhettek azonkívül, hogy munkáltatói jogkörük volt. Most az igazgatók egy adminisztrátori munkakörben dolgozó jogköreivel rendelkeznek körülbelül. Mondok egy példát. Itt a Herman gimnáziumban is probléma, hogy a tornateremben a kosárlabdapalánk hálóját ki finanszírozza. A közintézmény-működtető, akihez a fal tartozik, amiből kiáll a kosárpalánk, vagy pedig a Klik, aki az iskolák szakmai munkájáért, tehát a sportért és testnevelésért is felelős szervezet. És ezen vitatkoznak. De ez csak egy példa volt. Van nálam egy lista, amin több mint 100 hasonló dolog szerepel, csak a mi iskolánkból.

– Mi kellene a magyar közoktatásnak?

Pilz Olivér: Nyugalom. Ez az első. Hagyjanak minket tanítani! Ne adminisztrálnunk kelljen tanítás helyett, és végre mondjuk ki azt egy reformra, hogy itt befejeződött, és nézzük meg, mi lesz az eredménye! Manapság azt látjuk, hogy szinte hónapról hónapra, félévről félévre újabb és újabb változásokat vezetnek be. De ezeket nem nevezhetjük reformoknak, mert sose tudjuk meg, hogy mi lesz az eredményük. Ráadásul az újabb és újabb változtatások nem erősítik egymást, nem működnek rendszerként. Egyébként azt feltételezzük, hogy jóindulatúan indultak ezek a változtatások, mert abban egyetértünk, hogy az oktatási rendszer reformra szorult, csak minden irányból akkora mennyiségű igény jelent meg, hogy ezt már se a tanár, se a diák nem tudja elvégezni.

– Hogyan értékeli azt, hogy a fenntartók és döntéshozók szóra sem méltatják az önök nyílt levelében megfogalmazottakat, vagy ha válaszolnak, az nem a felvetett problémákról szólnak?

Pilz Olivér: Ez számomra nagyon elszomorító. Politikától mentesen emeltük fel a szavunkat, a megfelelő felmenő rendszer szerint juttattuk el levelünket a különböző szintekre, de semmi reakciót nem kaptunk rá. Mi azt szeretnénk, ha a tárgyalóasztal mellett minden illetékest meghallgatva sikerülne jobbá tenni az oktatási rendszert, hiszen ezen az ország jövője múlik. Nem úgy gondolom, hogy a Herman Ottó Gimnáziumból bárkinek ott kell ülnie, bár szívesen ott ülünk, ha erre igény van, hanem a szakmai szervezetek a szülői és diákszervezetekkel együttműködve egyeztessenek a minisztériummal és az üzemeltetővel, hogy tényleg színvonal-emelkedés következzen be, ne pedig színvonalcsökkenés, mint ami ebből a változtatáskupacból most kitűnik.

– Hegyi Erika –

Mi történt eddig?

2015. május: A Földes Ferenc Gimnázium közalkalmazotti tanácsa megkeresi a többi miskolci, állami gimnázium közalkalmazotti tanácsát, hogy alakítsanak szövetséget.


2015. november: A Herman Ottó Gimnázium tantestülete elküldi nyílt levelét a Klik elnökének és a közoktatási államtitkárnak.


2015. december 10.: A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete B.-A.-Z. Megyei választmánya demonstrációt tart a Klik Miskolci Tankerületének épülete előtt a kormány oktatáspolitikája ellen. Ekkor meghirdetett panaszdobozába számtalan észrevétel érkezett a megye iskoláiból. A demonstráción országos akciósorozatot hirdet a PDSZ.


2016. január 5.: Mivel a Herman gimnázium nem kap érdemi választ a nyílt levelére, az abban megfogalmazottakat nyilvánosságra hozza.


2016. január 7.: A Földes Ferenc Gimnázium tantestülete szavazással dönt arról, hogy támogatja a Herman Ottó Gimnázium tantestületének nyílt levelét.


2016. január 11-től egyre több miskolci és nem miskolci iskola, egyesület, szervezet csoport csatlakozik a Herman gimnáziumhoz.


2016. január 14.: Miskolc négy állami gimnáziuma átadta a Herman Ottó Gimnáziumnak támogató nyilatkozatát, majd az öt gimnázium szándéknyilatkozatot írt alá annak céljából, hogy megalakuljon a Miskolci Tankerület Közalkalmazotti Tanácsának Szövetsége.


2016. január 15.: Eddig 64 iskola, szervezet, csoport és 5064 magánszemély jelezte a Tanítanék Facebook-­oldalon, hogy támogatja a Herman Ottó Gimnázium nyílt levelét.


Megtörték a hallgatás csendjét a miskolci gimnáziumok

Miskolc – Hamarosan megalakul a Miskolci Tankerület Közalkalmazotti Tanácsának Szövetsége.

Szövetségre léptek a miskolci gimnáziumok

Miskolc – A pedagógusok egyelőre nem tudnak érdekegyeztető tárgyalásokat kezdeményezni.

Ebben a rendszerben többet bakizik a tanár

Miskolc – Nyűgös, ideges tanárokkal, alacsony színvonalú tanórákkal és pszichés nehézségekkel szenvedik meg a diákok, hogy papírmunkát és szakfelügyelőket sóztak a tanáraikra. Ezért sürgeti nyílt levélben az oktatási rendszer változását a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete, amelyhez keddig több mint kétezren csatlakoztak.

A Földes után további tantestületek is csatlakozhatnak a Herman nyílt leveléhez

Miskolc – Egyetértenek a Herman Gimnázium nevelőtestületének levelével a Földes Ferenc Gimnáziumban. A héten máshol is szavaznak.

A Földes is csatlakozott a Herman tiltakozásához

Miskolc – A miskolci Földes Ferenc Gimnázium tantestülete titkos szavazással döntött: csatlakoznak a Herman Ottó Gimnázium nyílt levélében megfogalmazott tiltakozáshoz – számolt be az RTL Klub. tovább »

Válaszol a Herman Ottó Gimnázium tantestületének nyílt levelére a Nemzeti Pedagógus Kar

Miskolc – A Nemzeti Pedagógus Kar válaszlevélben reagált a Herman Ottó Gimnázium tantestülete által megfogalmazott nyílt levélre, melyet szerdán tettünk közzé portálunkon. A NPK egyetért azzal, hogy a magyar köznevelés súlyos problémákkal küzd, és közös beszélgetésre invitálja a gimnázium tantestületét. tovább »

Közlemény, válaszul a Herman Ottó Gimnázium nyílt levelére

Miskolc – “A Független Diákparlament feltétlen támogatásáról biztosítja azon gimnáziumok tanulóit és tanárait, akik az oktatás válságos helyzetével kapcsolatban szólalnak fel” – olvasható a Független Diákparlament közleményében. tovább »

Besokallt a Herman tantestülete – “A mindennapok lehetetlenülnek el az oktatásban”

Miskolc – Kaotikus állapotok, bizonytalanság, a gyerekekkel kísérleteznek, egyebek mellett ezekről panaszkodik Herman Ottó Gimnázium tantestülete. Nyílt levelet írtak, először még novemberben a tankerületnek, majd most az oktatási államtitkárságra is elküldték. A jelenlegi oktatáspolitikát kifogásolják, szerintük nincs elég pénz, a központosított rendszer nehézkes, és nem a gyerekek érdekét szolgálja. tovább »

A Klik nem fizetett, a lektornál meg kikapcsolták a villanyt

Miskolc – Nagy a baj, ez derül ki a tanárok panaszaiból és egy gimnázium pedagógusai nyílt leveléből. tovább »

Nyílt levél a Herman Ottó Gimnáziumból

Miskolc – Kedden egy, a Herman Ottó Gimnázium tantestülete által megfogalmazott nyílt levél érkezett szerkesztőségünkbe. Úgy fogalmaznak: hiába juttatták el észrevételeiket az oktatás irányítóihoz, semmiféle választ nem kaptak. tovább »