Világörökség lett a mohácsi busójárás

Az õsi hagyományokat ápoló

télûzõ fesztivál

olyan, megõrzésre érdemes

kultúrkincsekkel került egy

társaságba, mint az indonéz

bábmûvészet, a Riói

Karnevál vagy a halottak ünnepe

Mexikóban.

Az UNESCO az épített és

természeti kincsek, valamint az egyetemes

értékkel bíró dokumentumok

mellett a szellemi örökséget is

próbálja megõrizni. A 2003

óta létezõ szellemi

kulturális örökség

egyezményhez hazánk 2006-ban

csatlakozott.

A mohácsi polgármesteri hivatal

tájékoztatása szerint az

UNESCO kormányközi

bizottsága az Egyesült Arab

Emirátusokban, Abu Dzabiban

tartott ülésén a 111 szellemi

örökségi listára

pályázó esemény

közül 77-et, köztük

Magyarországról

elsõként a mohácsi

busójárást támogatta.

Szekó József,

Mohács polgármestere

közleményében hangsúlyozta:

nagy elismerés és siker a város

számára, hogy az UNESCO

úgy döntött,

Magyarországról

elsõként a mohácsi

busójárást veszi fel a

szellemi örökségi listára. A

polgármester szerint mindez

elsõsorban a mohácsi civil

társadalom sikere, ugyanakkor komoly

felelõsséget is jelent a város

számára. "Az eredetileg a helyi

sokác nemzetiséghez

kötõdõ, de mára az

egész város

közösségének

ünnepévé váló

rendezvényt úgy kell tovább

ápolni, hogy méltó maradjon

hagyományainkhoz, a rangos címhez" -

fogalmazta meg a polgármester.

A mohácsi sokácok

körében élõ legenda szerint

õseik a török megszállás

elõl a Duna túlsó

partján lévõ

Mohács-szigetre menekültek.

Álruhákat öltve tértek vissza

a folyón átkelve és

rajtaütöttek a babonás

törökökön, akik az ijesztõ

maskarásoktól megrémülve

elmenekültek a városból.

A busójárás

tradicionális elemei máig

változatlanok: borzas

busóbundákat öltõ

felnõttek faragott álarcokban,

öles kereplõkkel,

kolompokkal felszerelkezve

búcsúztatják a zord

évszakot és várják a

tavaszt. A látványosságra

évente 30 ezer turista kíváncsi.