Pert kaphat a nyakába, aki nem gondoskodik a szüleiről

Akt.:
Illusztráció - Pert kaphat a nyakába, aki nem gondoskodik a szüleiről
Illusztráció - Pert kaphat a nyakába, aki nem gondoskodik a szüleiről - © Fotó: abcug.hu
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Hiába írták bele az alaptörvénybe, hogy a gyerekek kötelesek gondoskodni a szüleikről, és hiába létezett a rokontartás intézménye, eddig nem lehetett behajtani a gyerekeken a szülők ellátási költségeit. Mivel a parlament megszavazta a kormány módosító javaslatát, mostantól az idősotthonok szabadon perelhetik azokat a gyerekeket, akik amúgy segíthetnének nyugdíjas szüleiknek, csak éppen nem teszik. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Elfogadták a polgári törvénykönyv módosítását arról, hogy a nagykorú gyerekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. Ez nem teljesen új dolog, rokontartás eddig is létezett, amit a családjogi törvény szabályozott. Ez alapján a szülők pert indíthattak a saját gyerekeik ellen, ha azok nem voltak hajlandók anyagilag segíteni nekik, de mostantól az idősotthonok is perelhetik a nagykorú gyerekeket a szülők ellátási költségeiért, amihez a szülők hozzájárulása sem kell.

A májusban benyújtott javaslatban még az szerepelt, hogy “aki a tartásra rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett gondoskodik”, az követelheti az ellátás megtérítését a tartásra kötelezhető gyermektől. Ezt végül arra módosították, hogy a szülőtartásért az perelhet, aki “anélkül gondoskodik, hogy erre jogszabály vagy szerződés rendelkezése alapján köteles lenne”.

A módosításra azért volt szükség, mert a javaslat nyilvánosságra kerülésekor többen azt látták mögötte, hogy az állam szépen lassan kivonul az idősek mögül, és átengedi a terepet az öngondoskodásnak, mert kezdi belátni, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatatlan: a társadalom elöregedése miatt csökken a járulékfizető aktívak száma, egyre több a nyugdíjas, a nyugdíjak várhatóan csökkenni fognak, néhány évtized múlva pedig az egész rendszer összeomolhat. Ezt látta mögötte az ellenzék is a DK-tól az MSZP-n és az LMP-n át a Jobbikig. Schiffer András, az LMP azóta lemondott társelnöke szerint az állam az idősgondozásból való kivonulást készíti elő, a jobbikos Staudt Gábor pedig politikai atombombának nevezte a javaslatot.

Simonovits András nyugdíjszakértő, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója szerint viszont túlzás a szülőtartás körüli felháborodás. “Csak porhintés az egész, kevés hatása lehet a nyugdíjrendszerre, inkább szimbolikus lépésnek gondolom. Meglepődnék, ha sok embert érintene, valószínűleg olyasmi lesz, mint például a magáncsőd, amivel csak nagyon kevés ember élt” – mondta. Szerinte a kormány nyugdíjpolitikája egyébként sem az öngondoskodás felé mutat, úgyhogy kár ezt belelátni a módosításba.

Nem volt kin behajtani

“Persze be lehet vezetni, de ha egy idős ember kikerül az otthonból, és ápolásra szorul, akkor a gyerekének otthon kell maradnia vele, és el fogja veszíteni a munkáját. Az ilyenkor igényelhető ápolási díjból pedig nem lehet megélni” – mondta egy vidéki idősotthon igazgatója az Abcúgnak a javaslat elfogadása előtt.

Ezeket az ellenérveket igyekezett leszerelni Trócsányi László igazságügyminiszter is a parlamentben, amikor azt mondta, hogy a perekben figyelembe fogják venni, van-e elég pénze a gyereknek, és szükség van-e egyáltalán arra a gondozásra, amiért a pert indították. Az eddigi szabályozás szerint is akkor lehetett a térítési díjat a gyerekre terhelni, ha az ő családjában megvoltak az ehhez szükséges anyagi feltételek, csakhogy ezt nem lehetett ellenőrizni. Nagyné Egresi Krisztina, a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Felvételt Előkészítő Csoportjának vezetője szerint ez lehet az új szabályozás legfontosabb változása, de arról nem tudott pontos adatot mondani, hogy náluk hány embert érint a fizetéselmaradás.

Az említett vidéki idősotthonban most havi nyolcvanezer forint a térítési díj: akinek ennél kevesebb a nyugdíja, annak a nyolcvan százalékát vonják le, a különbözet pedig az ingatlan- és készpénzvagyonra terhelhető. A kieső bevételt viszont az idősotthonnak kell kipótolnia – legalábbis eddig ez volt a helyzet.

“A rosszabb anyagi helyzetű vagy krízisben levő idősek előnyt élveznek a felvételkor. Az ritkán fordul elő, hogy valaki bekerül, és egy idő után mégsem tud fizetni” – mondta az igazgató. Nádasi Jenő, az Idősek Oldalán Alapítvány munkatársa szerint ez akkor lehetséges mégis, ha a maradék húsz százalék hirtelen nem lesz elég a többi költségre, például mert felszökik valamelyik gyógyszer ára. “Egy idősotthonban élő embernek is vannak pluszkiadásai, amelyeket nem biztos, hogy mindig képes fedezni” – mondta.

Ha a nyugdíj nem fedezi az ellátási díjat, szerződéskötéskor egy hozzátartozó eddig is vállalhatta, hogy beszáll a saját pénzével, de Nádasiék ezt általában nem javasolják az időseknek, akik az alapítvány segítségét kérik az elhelyezésben. “Bármi történhet. Előfordul, hogy a rokon már nem tudja fizetni, vagy elfeledkezik róla, nem érdekli már. Ilyenkor elég nehéz behajtani rajta” – mondta. A járási hivatal a szülő egyetértésével indíthatott pert, de Nádasi szerint ritka, hogy egy idős ember vállalná az ezzel járó konfliktusokat, így helyesnek tartja, hogy a hivataloknak nagyobb lesz a mozgásterük. Sőt, nemcsak a hivataloknak: bárki perelhet majd, akinek amúgy nem lenne kötelessége a gondoskodás, így egy szerződés nélkül segítő barát, vagy akár a szomszéd is.

A törvénymódosításnak nincs visszamenőleges hatálya, és később is legfeljebb egy évre visszamenőleg lehet majd perelni.

Lázár János városából indult

Az Index összefoglalója szerint a mostani változás Hódmezővásárhelyről indult, ahol a Kovács-Küry Időskorúak Otthona 2012-ben 23 millió forintos hiányt halmozott fel 80 lakó fizetéselmaradása miatt. Közülük 44-en olyanok voltak, akiknek se rokonuk, se saját pénzük nem volt, 36 lakót viszont kisegíthetett volna a rokona.

A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás ezért próbapereket indított a gyerekek ellen, amiket sorra elvesztettek, mert kevés volt a szülőtartásra vonatkozó, Alaptörvénybe írt elvi kötelesség. Ezek után jelezték a jogalkotónak, hogy a jogszabályi környezetet felül kell vizsgálni , mert “az országban működő időskorúak otthonai súlyos veszteséget termelnek a közösségek számára, mert az intézmények nem tudnak eredményesen fellépni a teljes térítési díjak megfizetése érdekében”.

Szurovecz Illés | abcug.hu








hirdetés