Perre mentek, nyertek a miskolci mentősök

Akt.:
Minden pillanatban készen állnak
Minden pillanatban készen állnak
Miskolc – A mentés része a tíz legnagyobb megterheléssel járó munkakörnek, ennek ellenére az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) nem ismerik el pótlékkal kompenzálandó egészségkárosítást okozó terhelésnek. Országszerte több megyében is folynak ez ügyben perek, a Miskolci Törvényszéken megszületett az első jogerős ítélet is.

„Minden pillanatban készen kell állnunk, minden esetre felkészülve. Sok erőszakoskodóval van dolgunk, nem ritka, hogy a beteget átvevő osztályokkal és orvosokkal is cívódnunk kell. A közlekedés is egyre rosszabb: akiknek nem jutott az új mentőgépkocsikból, azok egyre rosszabb autókon ülnek, amelyek felszereltsége is elavult.

Ez alatt értem a saját védőfelszereléseinket is, ám az sem ritka, hogy még a beteg alá terített lepedő pótlása is gondot jelent. Hozzáteszem: hatodik éve hordom a három évre kapott (amúgy tiszta műszál) ruhát, amelyet hazahordok mosni.

Igaz, újabban ennek ellensúlyozására kapunk évente 10 ezer forintos vásárlási utalványt, de egy jó minőségű cipő, ami elengedhetetlen a munkánkhoz (gondoljunk csak bele, hogy időnként milyen terepen kell szállítanunk biztonsággal a hordágyon fekvő betegeket!) 30 ezer forintnál kezdődik” – avatott be a mentős élet nehézségeibe egy érintett.

A kockázati pótlék egy jogi terminus technicus…
Győrfi Pál

Hozzátette azt is: „Az új, uniós normáknak megfelelő mentőállomások valóban csilivilik, a régiek azonban ezektől igen messze vannak. Jó példa rá a miskolci mentőállomás, ahol az irányítás körülményei jelentősen javultak, ugyanakkor elképzelhető, miként szolgálja a régi étkező három rossz székkel és egy paddal egy műszakban 60 ember étkezését.”

Nem ismerik el

A mentés része a tíz legnagyobb megterheléssel járó munkakörnek, ennek ellenére az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) nem ismerik el pótlékkal kompenzálandó egészségkárosítást okozó terhelésnek. A mentődolgozók érdekvédői évekkel ezelőtt perre mentek a mentők veszélyeztetettségének elismeréséért.

Országszerte több megyében is folynak ez ügyben perek, elsőfokú döntéseket már több helyütt is hoztak, a fellebbezés lehetőségével. Ám a Miskolci Törvényszéken megszületett az első jogerős ítélet is. Sőt, az abban foglaltaknak önként eleget téve az Országos Mentőszolgálat át is utalta a felperesenként meghatározott összeget, az elmaradt egészségkárosító kóockázati pótlékot mint elmaradt munkabért.

Erről a Magyarországi Menődolgozók Szövetsége közösségi oldaláról értesültünk, de a hírt érintettek is megerősítették. Úgy tudjuk, csaknem 20 bajtárs kapta meg utólag jogos járandóságát.

A jogosultság három évre visszamenőleg érvényesíthető, az összeg általánosságban havi bruttó 20 ezer forint, ami egyénenként változó lehet (függvényeképp a munkaviszonynak és például annak, ki mennyi időt töltött táppénzen).

A Népszabadság egy tavaly megjelent cikkében az állt: Ha ezt az összeget valamennyi érintettnek ki kell fizetni, több mint kétmilliárd forintjába kerülhet az államnak évente.

Szalóczi Katalin


Ezt kérdeztük

 

  • Hány dolgozónak fizettek ki hány forintot?
  • Minek alapján ítélték meg, hogy jár a kockázati pótlék a mentődolgozóknak?
  • Ha visszamenőleg jár a kockázati pótlék, akkor ugyanezen okból mostantól megkapják-e?
  • Hányan mentek perre az országban ugyanezen okból, hány helyen folynak perek?
  • Milyen költségvonzata lenne, ha mindenkinek kifizetnék visszamenőleg a pótlékot?
  • Van-e rá fedezet?
  • Mit jelent(ene) az OMSZ kasszájának a továbbiakban?
  • Ön, mint aki korábban aktívan mentőzött, személyesen mit tart arról: indokolt-e a kockázati pótlék?
  • Voltak-e olyan helyzetek az életében, amikor érezte, hogy kockázatos ez a munka?

“Nem automatikus…”

A témával kapcsolatos kérdéseinkre az OMSZ Kommunikációs és pr-igazgatója, Győrfi Pál a következő választ adta: „A kockázati pótlék egy jogi terminus technicus, értelmezéséhez teljes körűen ismerni kell az ott leírt feltételeket.

Nem az a kérdés tehát, hogy a mentőmunka során a dolgozók találkozhatnak-e veszélyes helyzetekkel, hanem az, hogy egy adott személy, egy adott mentőegység tagjaként, egy adott időszakban megfelelt-e a kockázati pótlékra jogosultság jogszabályban rögzített követelményeinek.

Ez azt is jelenti, hogy a jogosultság elbírálása individuálisan, az adott személy vonatkozásában történik, az egyik dolgozó jogosultsága nem jelenti automatikusan egy másik, vagy valamennyi dolgozó pótlékra jogosultságát.

Az OMSZ fontos célja az áldozatos munkát végző mentődolgozók anyagi és erkölcsi megbecsültségének erősítése, ehhez azonban a kockázati pótlék intézménye nem nyújt általános érvényű megoldást.”