Pénz nélkül is raktak fészket

Miskolc – Vajon hogy vehették igénybe
nincstelen emberek a Fészekrakó hitelt?
Csalás csalás hátán.


Folyik a vizsgálat az Avasi
lakótelepre beköltözött
romák
ügyében. Ami eddig
biztos, 30 esetben nyomoz a
rendőrség
magánokirat–hamisítás

miatt. Mint ismeretes, a Borsod
Online foglalkozott először a
lakótelepre nagy számban
beköltözött roma
családokkal
, akiknek
életmódja nem felelt meg a már ott
élők normáival. Felmerült a
gyanú, hogy az újonnan
beköltözők a
Fészekrakó program
segítségével tudtak lakást
venni, de mivel jövedelmük nincs, a
hitel felvétele körüli
csalás lehetősége is sokakban
megfogalmazódott. Decemberben a megyei
ügyészség
kezdeményezte
a vizsgálatot a polgármesteri
kabinet
és több
önkormányzati
képviselő

kérésére. Az ügyet
azóta a megyei
rendőr–főkapitányság

és a városi
rendőrkapitányság

vizsgálja.

Lakáshoz
juthatnak


A napokban foglalkozott az üggyel az Index
internetes hírportál
is. Az itt
megjelent cikk újságíróinak
az egyik miskolci ingatlanforgalmazó
azt nyilatkozta: körülbelül két
éve kezdődött a
csalássorozat, melyben ugyan sok
szálat kellett összehangolni, de
végül is nem lett túl bonyolult a
megvalósítás. Egy másik
ingatlanos tudomása szerint
felhajtók járták a
szegénynegyedeket Miskolcon,
Ózdon, de a megye kisebb
falvaiban
is. Azt ígérték a
nincstelen embereknek, hogy lakáshoz
juthatnak, és még egy kis
pénzük is marad.

Semmijük nem
volt


Csakhogy ezeknek az embereknek semmijük nem volt,
ami a
lakásvásárláshoz
kellett volna: jövedelmük (a
hitel törlesztéséhez),
megfelelő önerő,
fedezetül szolgáló
ingatlan
. Feltételezések szerint
felhajtók azonban minderről
gondoskodtak: hamis
jövedelemigazolásról
, olyan
eladókról, akik
vállalták, hogy a valódinál
magasabb árat írnak az
adásvételi
szerződésre
és
végül önrészről.
Erre volt jó a Fészekrakó
program
. Elegendő volt ugyanis 10
százaléknyi önerőt

felmutatni, ráadásul a gyerekek
után igényelt
szocpol–támogatás
is
saját erőnek minősült. Az
Indexnek nyilatkozók szerint:
„bemondtak öt–hat gyereket, senki nem
nézte, hogy ki neveli őket”. Ha
mégsem volt elég az
önrész, akkor az
adásvételi
szerződésben

rögzítették, hogy az
adásvétel
időpontjában az önrészt
készpénzben
kifizették, ezt a
készpénzátadást a
szerződést megkötő
ügyvéd
le is igazolta. Az
ingatlanos szakemberek szerint a
hitelbonyolítás minden
közreműködője több
százezer forinthoz juthatott egy–egy
„sikeres” ügy után.

Vásárlás
után

Mivel az új tulajdonosoknak
nem volt jövedelmük,
természetesen nem kezdték meg
a Fészekrakó hitel
törlesztését
. Az
egyik ingatlanos megjegyezte: a
feltételezett
csalássorozatban
főleg
roma vásárlók
voltak, de nem kizárólag. A
hírportál szerint a
bankok most arra
készülhetnek, hogy
százmilliós, ha nem
milliárdos nagyságrendű
hitelük fog úgy bedőlni,
hogy azt már sosem szerzik vissza.
Az ingatlanosok szerint a
bankok az
árveréseken legjobb
esetben is csak a szerződésben
szereplő át
felét–harmadát
kaphatják meg, ha
egyáltalán lesznek
árverések. A
szocpol miatt ugyanis az
állam öt évre
jelzálogot jegyeztetett be
az ingatlanra. Az
állam mindenképpen
bukik, hisz a
kamattámogatásra
kifizetett pénzeket
már aligha kapja vissza. A
bankok, ha nem sikerül nekik
valamilyen állami
garanciaalapot
létrehozniuk,
akkor valószínűleg
eladják a bedőlt
követeléseket. Aki megveszi, az
bajlódhat tovább a nem
fizetőkkel.



Mindenki gyanús
lehet

Mint azt korábban megírtuk, a
megyei
főügyészég
a
szociális
ellátások
törvényességi
felügyelete
során
elvégzett vizsgálatakor
harminc olyan személyt
talált, akik rendszeres
szociális segélyben

részesülnek, ugyanakkor
lakást vettek a
Fészekrakó program
keretében. A vizsgálat
során kiszűrt személyek
feltehetően
magánokirat–hamisítást
és csalást
követtek el. Amennyiben a
nyomozás
törvénysértést
állapít meg és a
bíróság
ítéletben mondja ki a
bűnösséget, a
jogosulatlanul felvett összeget vissza
kell fizetni.

A rendőrségi
nyomozást felügyelő
B.–A.–Z. Megyei
Főügyészség
szóvivője
,
Martossy György
portálunknak elmondta: a
Fészekrakó–ügy
minden olyan elemére kiterjed a
rendőrségi
nyomozás
, ahol a
csalás
lehetősége
fölmerülhetett. Ellenőrzik a
jövedelmigazolások
valódiságát
, az
adásvételi
szerződésen

feltüntetett összegek
nagyságát, az
adásvételi
szerződést
készítő
ügyvéd
felelősségét
. Ha
nagyobb összeget tüntettek
föl a
szerződésen,
megvizsgálják, hogy
erről tudott–e az
ügyvéd. A gyerekek
után igényelt szocpolra

is kiterjed a nyomozás.
Ebben az esetben előfordulhatott, hogy
a szülők, ha nem is
ők nevelték a
gyermekeiket,
lakcímkártya
bemutatásával
megkaphatták a
támogatást, jegyezte meg a
szóvivő.
Mindenképpen
vizsgálják a bankok
felelősségét, hiszen
ők nem a saját
pénzüket, hanem az
állam pénzét
adták ki hitelbe. A
szóvivő
lehetségesnek tartja az
ügyvédek
bűnösségét
is,
bár mint fogalmazott, itt még
nem tart a nyomozás. Az
mindenképpen gyanút kelthet,
ha a csalásra utaló
szerződések
mind egy
ügyvéd kezében
futnak össze.



Ki a
felelős?
Szabó
Józseffel
, a
B.–A.–Z. Megyei
Bíróság
szóvivőjével
,
egyben gazdasági
bűncselekményeket
is
tárgyaló
büntetőbírójával
vettük végig a fenti cikkben
említett csalási
lehetőségeket. Tőle
magtudtuk, hogy a
bíróság
gyakran találkozik hamis
magán–okitratokkal
. Ma
már viszonylag jó
módszerek vannak
hamisítványok
készítésére. A
hitelintézeteknek ugyan
ellenőrizniük kellene
például a
munkáltatói
igazolás

valódiságát, de ma
már ez azért nehéz,
mert több ezer cég van
bejegyezve a megyében. Ha
lassabb lenne a
hitelfolyósítás
menete, a banki alkalmazottak a
cégnyilvántartás
segítségével
alaposabban ellenőrizhetnének.
Arra még nem volt példa,
tette hozzá, hogy banki alkalmazott
keveredett volna csalási
ügybe
. Az
ügyvédek
felelősségével
kapcsolatban a szóvivő
elmondta: az országban már
vontak felelősségre olyan
ügyvédeket, akik
segédkeztek szocpolos
csalásokban
, de
megyénkben még nem
történt ehhez hasonló.
Az ügyvédeknek egy
időben nem kellett felelniük a
szerződés
tartalmáért, de a
szóvivő
tudomása szerint ma már a
tartalom egy részéért
vállalniuk kell a
felelősséget.

Azt is megtudtuk: a
szülők a gyermekeik
születési anyakönyvi
kivonatával

tulajdonképpen igazolhatták,
hogy hány gyermekük van, mert
ha meg is szűnt a felügyeleti
joguk, az iratok náluk maradtak.
Szabó József
szerint a Fészekrakó
hitel
egyik oldalról
túlbiztosított, másik
oldalról pedig joghézagokat
találunk. Végül
elmondta: megyénkben
zugügyvédek,
felhajtók vagy banki
üzletkötők
ellen
még nem indult
eljárás. A taktaközi
szocpolos csalások

hátterében civilek
álltak, akik ebből akartak
megélni. A nyomozás
során az ügy minden
résztvevőjének
felelősségét
vizsgálni kell, hangsúlyozta.


Kapcsolódó cikkek: