Pengett a citera, szárnyalt a dal

Pengett a citera, szárnyalt a dal
Pengett a citera, szárnyalt a dal
Nagykálló – Negyedik alkalommal rendezték meg a megyei ifjúsági népzenei találkozót Nagykállóban.

A megyei pedagógiai intézet, a Gilicemadár Egyesület és a helyi önkormányzat szervezte meg a találkozót, hogy fellépési lehetőséghez juthassanak a népzenei hagyományok ifjú ápolói, hogy bemutathassák tudásukat, illetve elközetelettségüket a népzene iránt.
A művelődési központ színháztermében a megnyitó ünnepség a helyi Rózsafa Citerazeneker műsorával kezdődött, majd Oroszné dr. Nagy Matild alpolgármester köszöntötte a vendégeket. A rendezvényt Tarcai Zoltán nyugalmazott főiskolai tanár nyitotta meg.

Mint mondta, mindig nagy gondban van, ha olyanok előtt kell beszélnie, akikkel ritkán találkozik. Ezért úgy gondolta, hogy Kodály Zoltán gondolataiból idéz fel néhányat.
Először mégis Márai Sándortól idézett, aki így vallott: „Az én hazám a magyar nyelv.” Ezt a gondolatot Kodály Zoltán ars poeticájaként a következőképpen alakította át a szónok: Az én hazám a magyar népzene.

Utalt arra is, hogy Kodály Zoltán hiába szerzett diplomákat, úgy érezte, hogy még nagyon sokat tanulhat a falusi emberektől, ezért is keresett fel oly sok vidéket. Mint írta egy levélben az 1900-as évek első felében, a falusi nép legszebb dalait a cselédek tudták, a gagzdalányok már nem találták illőnek a dalolást.
Tarcai Zoltán idézte továbbá Kodály Zoltánnak azt a gondolatát, hogy a népdal minden társadalmi réteget összekovácsol. A népdal a nemzeti kohézió hatalmas eszköze, közös alapon egyesíti a rétegeket. A népzene egyben híd, összekötő kapocs, amely elvezet a magasabb műfajokhoz, a komoly zenéhez.
Kodály Zoltán többször is járt Nagykállóban – folytatta továbbá Tarcai Zoltán. – Gyűjtőmunkájával, pontosabban a Kállai kettőssel világhírűvá tette a volt megyeszékhely nevét.

Mostanában mintha jobban bekerülne a köztudatba a Kállai kettős. Március elején a Nyíregyházi Főiskolán egy Kodály-konferencián csendült fel a mű, március 15-én a Művészetek Palotájában adták elő, március 16-án pedig a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóhangversenyén hallhatták a zenebarátok. Reméljük, a megérdemelt helyére kerül a Kállai kettős, s nem csak a Nyíregyházi Rádió szignáljaként hallhatjuk majd.

Kodály Zoltán tudta, milyen nagy zenei kincs van szerte az országban. Én is nagyon tisztelem azokat, akik ezt a kincset megőrizték, s ápolják mind a mai napig. Azt kérem a ma fiataljaitól, hogy őrizzék meg ezt a kincset, legyenek lelkesek, mert a tűznek nem szabad kialudnia – mondta befejezésül Tarcai Zoltán, s megnyitotta a rendezvényt.
Hogy ezt a bizonyos „tüzet” őrzik fiataljaink, az is jelezte, hogy a résztvevők magas száma miatt – közel hetven produkcióval jelentkeztek a fiatalok –, két helyszínen rendezték meg a találkozót. A hangszeres együttesek és szólisták a színházteremben maradtak, a népdalkörök, az énekes szólisták a Pszichiátriai Szakkórház lovagtermében szerepeltek.
Nem véletlenül szerepelt a megyei jelző a rendezvény elnevezésében, hiszen szűkebb hazánk minden részéből érkeztek versenyzők. A teljesség igénye nélkül hadd utaljunk néhány településre: Tiszabezdéd, Kállósemjén, Nagyhalász, Mándok, Gyulaháza, Újdombrád, Ajak, Csenger, Komoró, Balkány, Újfehértó, Tiszaszentmárton, Nyíregyháza.
A délutáni órákban még folytatódnak a szakmai bemutatók, majd 16 órától táncház várja a fiatalokat. Az eredményhirdetés 18 órakor kezdődik. Természetesen arról is olvashatnak majd a SZON-on.








hirdet�s