Pavarotti búcsúzik

Pavarotti búcsúzik
“Még nem tudjuk, milyen lesz a XXI. század operája, de tudjuk milyen volt a XX. századé. Pavarotti maga volt az Opera.” – így Bono.

A zene történetében egyetlen operaénekes sem ért el hasonló népszerűségi és

ismertségi szintet, mint a világszerte ünnepelt tenor, Luciano Pavarotti.

Erős, zengő és azonnal felismerhető hangja olyan magasságokba emelte,

mely csak a popsztároknak és a hollywoodi ikonoknak jut osztályrészül.

Pályafutása alatt 48 lemeze jelent meg, 44 évet töltött színpadon. Külön érdeme,

hogy teljes mértékben átalakította az emberek nézetét az opera műfajáról.

4 gyermeket nevelt fel, modenai otthonában jelenleg boldogan él második feleségével és a2 éves kis Alice-szel. Már csak egyetlen álma maradt, hogy énekelhessen lánya esküvőjén.

“Imádom, mindig is imádtam a showbizniszt. Tudom, hogy hiányozni fog.

Hiányozni fog a közönség, az előadások izgalma, de nem csinálhatom a végtelenségig. El kell búcsúznom. Köszönöm mindenkinek, hogy ilyen életem lehetett.”

Luciano Pavarotti egyedülálló pályafutása

1935. október 12-én született Modenában egy pék egyetlen fiaként.

Kitűnő futballtudásának és a helyi csapat népszerűségének köszönhetően már egészen fiatalon ismert volt a városban. Édesapja amatőr tenorként énekelt a modenai kórusban, így a kis Luciano első fellépése az apjával közös duett volt. Amikor egy nemzetközi versenyen első díjat nyertek a kórussal, a fiú sorsa megpecsételődött.

Egyre több lehetősége adódott, hogy hangját és tudását fejlessze, míg végül 1961-ben a Bohémélet Rodolfójaként mutatkozott be. Hangjának és szenvedélyes előadásmódjának híre futótűzként terjedt, melynek köszönhetően Olaszországon kívül Amszterdamban, Bécsben, Zürichben és Londonban is színpadra léphetett,  1965-ben pedig az amerikai közönség is megismerhette a nevét.

Ezután sorra játszotta a műfaj kiemelkedő szerepeit a legnagyobb operaházakban. Kirobbanó sikerében megkérdőjelezhetetlen tehetsége mellett elbűvölő személyisége és nyíltszívűsége is közrejátszott. A legenda azonban csak 1972 februárjában kelt életre. Történt ugyanis, hogy a  New York-i Metropolitan Operaházban egy áriában a legkisebb erőlködés nélkül énekelt ki 9 magas C-t. A közönség állva ünnepelte és tizenhétszer tapsolta vissza. A média hamar ráragasztotta a Magas C Királya elnevezést, Pavarotti pedig a maga szerény és mosolygós módján próbált minden felkérésnek eleget tenni. Boldog volt, hogy olyan emberekkel is megszerettette az opera műfaját, akik előtte soha sem érdeklődtek iránta…








hirdet�s