Parragh akut szakképzési válságról beszél

A költségvetési egyensúly fenntartása, az elosztó rendszerek átalakítása, gazdasági növekedés – ez a három legfontosabb gazdaságpolitikai cél a következő időszakban Parragh László szerint. A Magyar Iparkamara elnöke állítja: akut szakképzési válság van Magyarországon, rossz a képzés szerkezete, amely elsősorban arról szól, hogy az iskola megkapja a fejkvótát a gyerek után, de azzal már nem foglalkozik, van-e igény rá a munkaerőpiacon.

Parragh László minderről Nyíregyházán beszélt annak a kiadványnak az ismertetése kapcsán, amely a 100 legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű vállalkozást mutatja be az értékesítés nettó árbevétele, vállalkozási eredmények, foglalkoztatottak száma alapján. A Top 100 címmel megjelent füzet az APEH Észak Alföldi Regionális Főigazgatóság, a megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Kelet-Magyarország című napilap közös kiadványa.

A kamarai elnök sorolta: a fizikai munkának nincs társadalmi presztízse. Akut szakképzési válságról beszélt, és arról, hogy elengedhetetlen a szakképzési rendszer átalakítása. Példaként említette Németországot, ahol a miénktől kétszer annyival több időt tölt a tanuló valódi gyakorlati képző helyen, így az adott környezetben szocializálódik. Az a cél, hogy mielőbb megtapasztalja a fiatal az alkotó munka örömét, mert akkor lehet sikeres.

Hozzátette: a visegrádi országok között Magyarország a leggyengébb a foglalkoztatás tekintetében, amit 2004 óta semmivel nem tudott bővíteni. A 8 osztályt el nem végzett 14-20 év közöttiek 75 százaléka, az 8 osztályt végzettek 41,2 százaléka munkanélküli. A munkaerőpiacra alkalmasak, de nincs végzettségük és munkakultúrájuk. Ezt a kört be kell vonni a munkavállalói körbe – szögezte le Parragh László, aki szerint ez a probléma már társadalompolitikai kérdés.

Parragh támogatja a TB-ellátások szigorítását, a segélyek megváltoztatását is. Elmondta: szerinte a szakszervezeti rendszer hazánkban nem szól másról, mint egy szűk érdekcsoportnak a tevékenységéről, amelynek célja állami és önkormányzati cégek (BKV, MÁV, MALÉV) átalakításának a megakadályozása.

Parragh szerint szükség van az uniós pénzek átcsoportosítására, mert most erőforrás-felélésről beszélhetünk. Elengedhetetlennek tartja az adó- és bürokrácia csökkentését, a korrupció visszaszorítását is.

Utalt arra is, hogy a visegrádi négyek közül Magyarországon a legmagasabb, 27-30 százalékkal több a földgáz ára, pedig ugyanazt a gázt használják ők is. Ugyanez a helyzet az árammal – sorolta az adatokat Parragh László, aki szerint a szerződéseket újra kell tárgyalni, meg kell szüntetni a monopóliumokat. Azt kell mondani az érintetteknek: volt 15 jó évetek, de az nem lehet, hogy Németországban 40 százalékkal olcsóbb a gáz, mint hazánkban.








hirdetés




hirdet�s