„Papíros” segítő lett Gyömbér Miskolcon

Vizsga közben
Vizsga közben - © Fotó: Ádám János
Miskolc – Fél évet dolgozott együtt kutyájával Kiss Barnabás, aki sokat utazik.

Kedden vizsgázott a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány miskolci központjában Kiss Barnabás és vakvezető kutyája, Gyömbér. Kiss Barnabás mindennap Tornyosnémetiből jár be dolgozni Miskolcra, gyermeke van, családos ember, ezért különösen fontos számára, hogy mindenhová eljusson a lehető legnagyobb biztonsággal. Ebben fogja segíteni Gyömbér, akivel kedden sikeres közlekedési vizsgát tett.

Engedelmes rész

– Egy közlekedésképességi vizsgát tettünk, ahol a vakvezető kutya és a gazdája mutatják meg, hogy mit tudnak együtt – mondta a vizsga után Kiss Barnabás. – El tudnak-e közlekedni egyedül.

Összhangban kell lennünk ahhoz, hogy tudjunk közlekedni.” Kiss Barnabás

Kiss Barnabás elmondta azt is, hogy a vizsgának az egyik fő része az úgynevezett engedelmes rész, amikor a kutya és gazdája megmutatja, hogy a parancsszavakat miként teljesíti a kutya.

Fotó: Ádám János Fotó: Ádám János ©

– Elengedés után szólok, és neki oda kell jönnie, ott kell maradnia – magyarázta. – Minden vizsga nehéz. Amikor egy másik kutya után egy új kutyával vizsgázik az ember, az még nehezebb, mint az első vizsga korábban… Szerencsés vagyok, mert az előző kutyám betegsége után azonnal kaptam az alapítványtól egy másik kutyust. Ám a két kutya másként közlekedik, működik, ezért egymáshoz kell hangolódnunk. Összhangban kell lennünk ahhoz, hogy tudjunk közlekedni. Az, hogy mekkora segítség a kutya, nehéz megfogalmazni. Kitágul vele a világ teljesen! Kutya nélkül otthon ülnék. Ott is el tudja magát foglalni az ember, ám az teljesen más. Csak fehér bottal nehéz lenne…

– ÉM-JLI –


Nagyon büszke rájuk

„Gyömbér Barna második kutyusa. Az előző kutyáját sajnos betegség miatt kellett nyugdíjaznunk” – tudtuk meg Lékáné Viszokai Katalin vakvezetőkutya-kiképzőtől. „Mivel Barna mindennap munkába jár, ezért fontos volt, hogy az átmenet zökkenőmentes legyen. Gyömbért találtuk alkalmasnak arra, hogy felzárkózzon Barnához. Közel fél évet dolgoztak együtt, de persze fel kellett nőnie a feladathoz annak ellenére is, hogy mindent tudott, hiszen Barna mellett felelősség van. Büszke vagyok rájuk! Örülök, hogy részt vehettem a felkészítésükben, a vizsgájuk sikerült, önálló közlekedésre alkalmasak lettek.