Páncélteremben Szabolcs aranya

Páncélteremben Szabolcs aranya
Páncélteremben Szabolcs aranya
Nyíregyháza – Rendkívüli biztonsági intézkedések védik a nyíregyházi Jósa András Múzeumban az arany ritkaságokat.

Még egy uralkodó sem érezheti magát olyan nagy biztonságban, mint a nyíregyházi Jósa András Múzeum arany értékei. Arsene Lupin és az Olsen banda tagjai lemondóan legyintenének, ha arra kérném őket, szerezzék meg nekem a kincseket, hiszen nem szeretnék egy kudarccal tönkretenni nehezen megszerzett hírnevüket. Ők jól tudnák ugyanis már azt, hogy az országban is egyedülálló biztonsági berendezések, intézkedések védik a szinte felbecsülhetetlen értékű pénzérméket, régészeti leleteket.
A biztonságtechnikáról dr. Ulrich Attila numizmatikus, a múzeum munkatársa árult el néhány érdekességet portálunk olvasóinak.
– A biztosító csak úgy kötött biztosítást a kiállított tárgyakra, ha előzetesen megfelelünk számos biztonságtechnikai előírásnak. Ilyen előírás például a dupla ajtó. A külsőnek vasból kell lennie, hogy ez is kakadályozza kívülről való behatolást. A trezorteremben széles látószögű infrakamerák vannak, vagyis sötétben is jól látható, ha tartózkodik bent valaki. A két ajtó egyébként mindig zárva van, csak akkor nyitjuk ki, ha a trezorterembe megvásárolt különjeggyel jönnek a látogatók – sorolja a szakember. – Az arany tárgyakat továbbá biztonsági üveg is védi, amelyet se átlőni, se kalapáccsal szétverni nem lehet. Erőszak hatására megrepedezik, de nem törik be. Ha valaki falbontással szeretne bejutni a helyiségbe, fel kell készülnie arra, hogy a terem fala 8 mm-es acéllemezekkel van burkolva. Természetesen van hagyományos riasztórendszer is, ha a megfelelő kódot nem ütik be, megszólal a sziréna. Mivel kis helyiségről van szó, 15 látogatónál több egyszerre nem lehet bent. Nemcsak belül van azonban kamera, hanem az utcafronton is, így az épület külső környékén lévő mozgásokat is nyomon követhetik a biztonsági őrök.
S hogy mit védenek ilyen nagyon a szakemberek? Például az Újfehértón 2002-ben megtalált aranypénz leletet, amely a XVII. századból származó kincsek közül eddig ez a legnagyobb hazánkban. Ulrich Attila valamennyi érmet jól ismeri, hiszen részt vett a lelet mentésében.
– A 1,5 kg súlyú lelet 261 érméből áll. A legfiatalabb érme 1684-ből származik, ezért valószínűleg 1685-ben ásták el a kincset, mert támadták az osztrák császári csapatok ezt a vidéket is, amely Thököly Imre fejedelemségéhez tartozott. A „Sárga ördög” című állandó kiállításon a látogatók láthatják a lelet összes érmét, amelyek között a magyar mellett német, cseh, lengyel, svéd, holland, svájci pénz is található. A régészeti leletek között megcsodálhatják az érdeklődők a honfoglaláskori geszterédi aranyszablyát, a rakamazi ezüst hajfonatdíszt, az Ófehértóról származó bronzkori arany karkötőt.

Kapcsolódó cikkek:

– M. Magyar László –