Ózd: Elismerések a város ünnepén

Ózd: Elismerések a város ünnepén
Ózd – Négyen vehették az ünnepi testületi ülésen az Ózd Város Közszolgálatáért kitüntető díjat.

Az ünnepi testületi üléssel megkezdődött az idei Ózdi Napok programsorozata. A Olvasó Adorján Lajos termében gyűltek össze a meghívott vendégek, ahol az Ózdi Katonai és Lovas Hagyományőrzők vezették be a város irányítóit. Ezután a néhány nappal ezelőtt megválasztott, külső bizottsági tagok tették le az esküt, majd a település első embere szólt a megjelentekhez.

– Ez az a hely, ahol születésünk utáni első lépéseinket megtettük. Elkísértük édesanyánkat a boltba, itt tanultunk olvasni és írni, biciklizni. Itt kaptuk első leckéinket az életről, a jóról és a rosszról, a szépről és a csúnyáról, az igazról és a hamisról, a munka értékéről és értelméről, az igaz barátságról és az örök szerelemről, az élet szeretetéről és a kitartásról. Egyszóval itt kaptuk meg azokat a leckéket, amik egy életre szólnak. Ózd nem csak egy város, de az a közösség is, amelyhez mint gyökérhez a fa, kapcsolódunk. Épp ezért van felelősségünk és kötelességünk is szeretett városunkkal, az itt élőkkel szemben – fogalmazott Janiczak Dávid.

Négyen a közéletből

A hagyományokhoz híven az ünnepi tanácskozás második felében elismeréseket adtak át: az Ózd Város Közszolgálatáért járó kitüntető címet és a hozzá tartozó emlékplakettet ebben az évben négyen vehették át. Sorrendben Baranyák Béla, címzetes esperes, Miksztai Pál, nyugalmazott pedagógus és civil szakember, Nagymarczi István nyugalmazott mérnök, valamint az Ózdi Teknőc Futó Klub alapító tagja, és Pál Tibor városi mentőtiszt részesült a rangos városi kitüntetésben.

– Úgy érzem, hogy ezzel a díjjal nem csupán a pedagógusi munkámat, hanem a civilekkel közösen végzett tevékenységünket is elismerték – mondta Miksztai Pál. – Nekem, nekünk nagyon fontos Ózd, ahol lehet, igyekszünk öregbíteni a városunk hírnevét. Boldog vagyok, hogy az elismerés kapcsán rám is gondoltak, a jövőben is igyekszem meghálálni ezt a bizalmat.

Nagymarczi István szerint aki elkezdi művelni vagy szervezni valamelyik sportegyesületet, az nem azért csinálja, hogy ilyen szinten elismerjék, de természetesen nagyon jól esett neki, hogy a város megbecsüli a munkáját.

– A sportot szeretetből, szerelemből űzzük, szervezzük. A futóversenyeken nagyon sok boldog, csillogó szemű gyerekkel találkozunk, ami minden fáradtságot megér. Ilyenkor azonban csak közhelyeket tudok mondani: köszönöm a városnak az elismerést, nagyon jól esett. Ebben az helyzetben azt érzi az ember, hogy az évtizedeken keresztül elvégzett munkája egyáltalán nem volt hiábavaló, sőt, valamit mégis le tudtunk tenni az asztalra.

ÉM-ME